2012. július 31.:
Végre kaptam pajzs címkés Borsodi Póló-t, így az új címkének köszönhetően volt miért megvenni ezt a sört is így most már ez is felkerülhet a listámra. Ez a 300. magyar. Nem a legszebb jubileum, bár igazából alkoholmentes sörnek nem is rossz. Ez az 1404.
2012. július 29.:
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Két nap és már három érmünk van az Olimpián!!! Csernoviczki Éva, Ungvári Miklós és Szilágyi Áron! Bronz, ezüst és arany! Emberek ez Fantasztikus!!! Fantasztikus Emberek!!! Muszáj volt ünnepelnem egy kicsit nekem is két remekművel. Igaz, az lett volna stílusos, ha magyarokkal teszem ezt, de most „csak” holland és belga állt rendelkezésemre:
1402.: Hertog Jan Primator, az arceni kollekció utolsó remeke Hollandiából. Címke szerint extra pilsener, én úgy mondanám egy erős világos, esetleg világos bak.
1403.: Grimbergen Tripel, belga apátsági tripla világos. Egyedi íz világ, remek sör!
2012. július 26.:
Egy újabb remek sörkóstolóval telt délután és este! A Csepivel közösen a Csakajósörtől vett skót és amerikai sörök második felének estünk neki Fáczy társaságában, kiegészítve őket néhány egyéb finomsággal. Hárman összesen 13 fajta sört kóstoltunk meg, amik közül 11 új is lett a listámon. Ezúttal a „barnák” voltak terítéken:
1391.: Kasteel Rouge Belgiumból, Ingelmunster városából (ez még a holland út szerzeménye), egy nagyszerű, erős, gyümölcsös vörös sör, ami rögtön magasra tette a mércét!
1392.: Sierra Nevada Porter Californiából, a Chico nevű városkából. Összetett, de nem túl harmónikus ízű sör. Ezzel kezdtük meg a porterek sörözatát.
1393.: A skót Brew Dog egy újabb üdvöskéje, Brew Dog Alice Porter. A megalkotói szerint ez egy reneszánsz balti porter. Számomra, számunkra meglepő módon nagyon vékony alap ízű sör, meglehetősen keserű (komlósan és pörkölt malátásan egyaránt) utóízzel.
1394.: Smoked Baltic Porter Colorado államból, a Great Divide-tól, Denverből. Neve alapján füstös balti porter. Az íze ehhez képest meglepően lágy, egyáltalán nem füstös, viszont kellemesen erős, testes.
1395.: A Sierra Nevada Stout-al indítottuk a stout áradatot. Tartalmas, kellemesen keserű utóízű söröcske.
1396.: Barney Flats Oatmeal Stout néven az Anderson Valley Br. Co. készített egy zab stoutot a californiai Boonville-ben. A típusa alapján azt gondolná az ember, hogy igen különleges ízű, ehhez képest engem inkább a jól sikerült magyar házi főzésű barna sörökre emlékeztetett, mondjuk pl. a Rotburgerre Pilisvörösvárról, amiből akár több korsóval is szívesen legurít(ana) az ember egymás után.
1397.: Ismét egy porter, mivel véletlenül „rosszul” raktam be a sörrendbe. Left Hand Fade to Black, egy paprikás porter Longmontból, Colorado államból. Első pillanatban „normál” íz világú sörnek tűnt, aztán az ember szájának hátsó részén és torkában előjött a típusától várt csípős, paprikás íz. Nagyon izgalmas itóka volt!
1398.: Brew Dog Rip Tide. A címkén típus megjelölésként ez szerepel: „Twisted merciless stout”, az az egy „irgalmatlanul kövér (testes) sör egy kis csavarral”. Remek söröcske, ami mindhármunkban a Szögedi Téli Boszorkány ízét idézte fel.
1399.: Kujo Imperial Coffee Stout. Flying Dog Sörfőzde, Frederick, Maryland. Kávés imperial stout számomra kifejezetten kellemetlen szaggal, viszont nagyon jó, típusának megfelelő ízzel.
1400.: Brew Dog Paradox Jura. Jura whisky-s hordóban érlelt imperial stout. Pusztán a véletlen műve, hogy ez az elképesztően fantasztikus sör éppen jubileumi, 1400-ként került terítékre. 15%-os alkohol tartalmával a második legerősebb sör, amit valaha ittam és egyben az egyik a legfinomabbak közül. Irgalmatlanul jó!
A közös szerzemények után két magyar remeket is megízleltünk. Számomra már nem újdonságok, de azért mindenképpen (újra) említést érdemelnek. A barátaimmal nem rég közösen desszert sör kategóriába sorolt Pányoki Ütősből próbáltunk több, kevesebb sikerrel veszteség nélkül kinyerni három adagot a flakonjából. Izgalmas volt újra megkóstolni, pláne ennyi különleges sör között! A másik „versenyen kívüli” az Olaszházi Bitumen volt, ami imperial stout típusával, remek ízével tökéletesen passzolt a kóstolóba.
Egy igazi desszert sört kiskanállal illik fogyasztani! :-)
1401.: Levezetés képen egy új zélandi, kelet india pale ale típus megjelölésű, kis vékony világos sört kóstoltunk meg: Tui East India Pale Ale a Tui Sörfőzdéből, Mangatainokából. Ezt is még Amszterdamból hoztam anno. Egyáltalán nem hasonlított az íze az IPA-kra.
A "Drím Tím":
2012. július 24.:
Zähringer German Premium Schwarz Bier, a „sorozat” általam ismert utolsó tagja. Nem rossz, nem is nagy szám. 1390.
2012. július 23.:
Rákóczi, már csak 4% alkohol tartalommal, Bőcsről. 1388. Még fűnyírónak is necces. :-(
Kaiser Bier, már csak 4,2% alkohol tartalommal, Martfűről. 1389. Hmmm. Nem jó, de több íz van benne, mint gondoltam.
Két valaha nagyhírű, már a gazdaságos kategóriába lealacsonyított sörrel lettem „gazdagabb”. Most mondjam azt, hogy megbántam? Csak azért nem, mert lett két új magyar sörös címkém.
2012. július 22.:
Végre gyarapodott kicsit a spanyol listám is! A Sógornőmtől és a Bátyámtól kaptam egy klasszikus, általam még mégsem kóstolt spanyol sört: San Miguel Especial a cégcsoport barcelonai gyárából. Kellemes kis itóka volt. 1386. Köszönöm szépen! :-)
A német Frankenthaler Bräuhaus Zähringer „sorozatának” újabb darabjaira bukkantam, ezúttal a Tescoban. Ma a Zähringer German Premium Hefewizen-t, azaz egy jól sikerült szűretlen búzasört kóstoltam meg 1387-nek.
2012. július 19.:
Őrület! Az a legújabb „divat”, hogy a multik csökkentik a söreik alkohol tartalmát és persze vele együtt a minőségüket is! Ők mondjuk, gondolom nem így tálalják a dolgot… A Horvátországból importált „német remek”, a Holsten Premium eddig sem volt túl izgalmas itóka, de azért hozott egy jó erős átlagot. Most viszont lecsökkentették az alkohol tartalmát 5-ről 4,5 %-ra. Háááát, nem tett jót neki és akkor még nagyon finom és nőies voltam! Ez az 1385. :-(
2012. július 17.:
Finomságok napja! Oettinger Bock, félbarna bak sör Németországból. A sörfőzde általam kóstolt sörei közül (nem kevés volt belőlük) kiemelkedően a legjobb! Az 1380-nál járok.
Az utóbbi napok, sőt hetek csúcsa, legalább is sör minőségben! Gulpener Lente Bock, isteni finom, félbarna tavaszi bak sör Hollandiából. Ez az 1381.
Egy igazi klasszikus Belgiumból: Duvel. Hmmmm. Csak egy hajszállal maradt el az előző söröcskétől. 1382.
Uhh! Még egy fantasztikus holland sör! Úgy látszik az amszterdami kiruccanásból hozott cuccok végére hagytam a legjobbakat, bár ezt előre nem tudhattam. Hertog Jan Grand Prestige. Árpabor Arcenből. Az 500-as könyvben is benne van. Isteni! 1383.
Végre egy sör, ami (hajszálnyian) gyengébb, mint az előzőek! Ideje leállni a kóstolóval! :-) Kasteel Tripel Belgiumból, Ingelmunster városából. No, persze nem az alkohol tartalmára gondoltam! Az ennek a legmagasabb a mai anyagból, 11%-os. 1384-nél járok.
Ahogy azt az egyszeri magyar mondaná, PS: Az erős sörökhöz öblös talpas poharakat szoktak ajánlani a hozzá értők. Általában egyet is értek velük, de ezúttal egy (bár csak 4 dl-es, de) rusztikus, svéd Abro-s korsóból ízleltem meg őket és baromi jók voltak! Lehet valami Elnököm, K. A. véleményében, miszerint a sörök kóstolására a Jó I. a sörös korsót teremtette! :-)
2012. július 16.:
1379-nek egy olyan sört kóstoltam meg, aminek (most először) sajnos nem tudtam kideríteni az eredetét: Barths 8.3 Extra Strong Beer. Még a RateBeer-en sincs feltüntetve, hol gyártották. A kódja magyar(nak látszik), ezért egyelőre a hazai sörök közé számolom, bár nálunk nem jellemző, hogy a sörgyárak ilyen erős világos sört főznének. Ha valaki tudja, hol készült, annak üzenném, hogy Segítséééééééééég!!! Egyébként egész finom volt!
2012. július 15.:
Egy karakteres holland finomság Arcenből: Hertog Jan Karakter. Pont jó volt 1375-nek.
Rácz Szabi barátomnak köszönhetően három francia sörrel is gazdagodott a kollekcióm Saint-Omer városából. Gyöngyösön kaphatók, de magamtól nem bukkantam volna rájuk:
1376. egy citromos radler: Le Panaché de Saint Omer.
1377. egy fűnyíró sör: Munsterbräu.
1378. pedig egy átlagos világos lager: Saint-Omer névre keresztelve.
2012. július 14.:
Egy könnyed, narancsos radler Brémából: Beck’s Chilled Orange. Ez az 1374.
2012. július 13.:
Még mindig tartanak a belga napok ezúttal egy kis holland beütéssel.
Gál Gyuri cimborámmal két sört kóstoltunk meg, ha már úgy adódott, hogy felém járt egy kis ecseri sörért. A denée-i Benedek rendi kolostorban készült finomságokat ízleltünk meg. Először a Maredsous Blonde névre keresztelt apátsági világos sört hörpintgettük fel (1370.), aztán egy erős, 10% alkohol tartalmú, szintén világos különlegességet Maredsous Triple néven (1371.).
Igaz, már egyedül, de azért úgy döntöttem, hogy a sörfőzde harmadik sörét is megkóstolom, ha már így alakult, hogy a teljes rendelkezésemre álló szortimentjüket megismerjem, ezért a Maredsous Brune is terítékre került (1372.). Ez után jött kvázi összehasonlítás képen egy klasszikus holland barna bak söröcske, az Amstel Bock (1373.). Belga a hollanddal szemben, kisüzemi a multival szemben oda-vissza megállták a helyüket Hál’ Istennek! :-)
2012. július 12.:
Még egy napig Belgiumnál maradva:
1368. Palm Dobbel, egy újabb erős belga világos, ezúttal Steenhuffelből.
1369. Grimbergen Blonde, még egy erős belga világos, apátsági jelzővel ellátva Jumetből, az Alken Maes Sörfőzdéből.
2012. július 11.:
Két belga finomság a holland kiruccanás anyagából:
1366. Leffe Lentebier, egy belga apátsági világos tavaszi bak sör Dinant városából.
1367. Leffe Tripel, egy az előzővel azonos forrásból származó erős belga apátsági világos sör.
2012. július 10.:
Életem eddigi legkülönlegesebb sörét kóstoltam meg ma! Nem az íz világa, hanem a gyártási „technológiája” miatt különleges. Néhány hete kóstoltam meg az Oettinger Malz névre hallgató maláta italt, aminek a listára való felvezetése során meg is jegyeztem, hogy nem tudom miért vettem meg, mert ezt a „sör” típust egyáltalán nem kedvelem. Azt akkor nem írtam meg, hogy csak kb. 1,5-2 dl-t ittam meg belőle. Nem azért, mert ihatatlan volt, hanem azért, mert egy hirtelen ötlettől vezérelve terveim voltak vele. Kitöltöttem a maradékot egy tálkába, adtam hozzá sima, sütő élesztőt, majd néhány napig hagytam erjedni. Aztán fogtam és beletöltöttem az egészet egy 0,5l-es csatos üvegbe és hagytam tovább erjedni. Úgy terveztem, hogy minimum három hétig várok vele, aztán majd a cimborákkal közösen megbontjuk és kiderül, iható „valami” lett-e belőle, de nagyon bizonytalan voltam a végkimenetelben és annyira leülepedett már az a kevés élesztő az aljára, hogy nem bíztam a sikerben, ezért ma felbontottam, hogy lemeózzam. Háááááááát, mit ne mondjak, igen nagy meglepetés ért! Irgalmatlan mennyiségű szénsav keletkezett a rengeteg cukorból, ami az eredeti itókában volt, így a sör – mert ez bizony már az lett – kilőtt a palackból magával rántva az üveghez rögzített csatot is, ami nem semmi! Összesen 1-1,5 dl-nyi kóstolót sikerült megmentenem, de azt élvezettel fogyasztottam el. Emberek! Ez egy tök jó sör lett! Nem túl fantáziadúsan az alábbi nevet adtam neki: Robi 1. (Oettinger Malz). Ez lett az 1365. Ha esetleg hőn szeretett hatósági úr, bácsi, barátaink is olvassák ezt a kis beszámolót, remélem, nem veszik rossznéven, hogy nem jelentettem be ennek a kb. 3 dl sörnek az elkészítését! Elvileg csak a házi főzés bejelentés köteles, de ha a házi erjesztés is az, akkor remélem bocsánatos bűnt követtem el! Minden esetre innentől kezdve már sokkal szívesebben veszem meg a hasonló nedűket, ha beléjük botlom jártamban, keltemben... :-)
2012. július 7.:
Nagyon szép hétvégét töltöttünk Ecseren és Maglódon az ecseri Ko-Cse Kft. Sörfőzdéjének meglátogatása céljából Gyűjtőklubunk szervezésében. Az Ő söreiket hál' Istennek egész jól ismerem, de azért még így is sikerült egy újdonságot kóstolni náluk. A világos sörük szűretlen változatát, egyenesen az érlelő tartályból. Így lett listám 1363. söre a kereskedelmi forgalomban sajnos nem kapható Brandecker Szűretlen Világos.
Kelsch Robi szegedi barátomnak köszönhetően még egy újdonság került a nap alá! Ecserre jövet a kiskunfélegyházai Bäder Sörfőzdében feltankolt két érdekességgel, a Bäder Meggyes és a Bäder Búza sörökkel, amik közül az utóbbit most először volt szerencsém megkóstolni. 1364. Jól sikerült receptúra!
2012. július 6.:
Mondhatni lassan már szokás szerint, sörkóstoló előtt, amúgy "bemelegítés" képpen egy lengyel radlert bontottam és pusztítottam el pillanatok alatt. Edelmeister Lemon névre hallgatott, a Van Pur csoport egyik gyárában készült. Lehet, hogy csak a nagy meleg tette, de k....va jól esett! 1353. a listán.
Ez után már a kóstoló következett Szabi és Csepi barátaimmal! Csepivel közösen, a Csakajósörtől postán rendeltünk 18 féle remek skót és amerikai itókát. Ezeket kezdtük megdézsmálni, többé, kevésbé tematikusan.
1354. az első a kóstoló során, Brew Dog Trashy Blonde, egy izgalmas málnás ale Skóciából.
1355. a californiai Chico városából származó, minden napi fogyasztásra szánt, de kimagasló minőségű, amerikai típusú világos ale. Sierra Nevada Pale Ale.
1356-nak a Sierra Nevada Celebration Ale-t kóstoltuk. Ez egy ünnepi (téli) kiadású, igen remek IPA, ami az 500-as könyvbe is bekerült, méltán.
Ezek után újra visszatértünk Skóciához, de maradtunk az IPA stílusnál. Második alkalommal adott ki a Brew Dog sörfőzde egy 4 sörből álló pakkot IPA is Dead néven, ami azonos alapsörre épülő, de különböző komlóval fűszerezett nedűkből áll. Mivel természetesen előre nem tudhattuk, melyik lesz közülük a legfinomabb, ABC sörrendben kóstoltuk meg őket. A sörök neve egyben tartalmazza a komlófajta nevét is, amivel az adott példányt fűszerezték.
1357. Brew Dog IPA is Dead Challenger, finom, IPA-hoz képest nem túl összetett ízű sör, amiből nekem kicsit hiányzott a harmónia.
1358. Brew Dog IPA is Dead Galaxy, a legfinomabb a négyesből. Összetett és harmónikus ízvilágú is egyben.
1359. Brew Dog IPA is Dead HBC, összetett ízű, de kicsit diszharmónikus söröcske.
1360. Brew Dog IPA is Dead Motueka, egy újabb érdekes ízvilág.
Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy pusztán a komló típusát megváltoztatva mennyire különböző ízű söröket lehet létrehozni! Ebből is látszik, hogy a komló (is) mennyire fontos alapanyaga a jó sörnek! :-)
1361-nek még egy IPA került terítékre: Brew Dog Anarchist Alchemist. Ez egy 14 %-os alkohol tartalmú igen különlegese tripla IPA. Fantasztikus ízek rejtőztek benne!
1362. a nap utolsó söre: Sierra Nevada Bigfoot Ale, barley wine, azaz árpabor típusú sör, az előző sörhöz képest szerény, 9,6%-os alkohol tartalommal. Méltán van ez is megemlítve az 500-as könyvben, bár sajnos külön oldalt nem szántak rá.
A szokásos kép a szortimentről:
Asszem ezúttal is igen tartalmas és izgalmas kóstolót sikerült összehoznunk! :-)
2012. július 5.:
Az ember próbál valami frissítőt keresni ebben a nagy melegben. Hááááát, a török EFES Draft Istanbulból többé, kevésbé megfelelt a célnak, bár szerintem egy jó adag komlót kifelejtettek belőle. A kolozsvári kiruccanás utolsó szerzeménye volt. Remélem mihamarabb lesz rá lehetőségem, hogy újra feltankoljak Erdélyben...! :-) 1352.
2012. július 4.:
Szerencsére még mindig tartja magát az Amszterdamból hozott készlet, bár ma ismét megcsapoltam egy kicsit. Először az amszterdami Brouwerij de Prael kitűnő belga típusú búzasörét nyekkentettem meg: Sancti Adalberti Miraculum Novum. 1349-nek első osztályú volt! :-)
Az 1350. sem volt kutya, szintén Hollandiából, Arcen városából a Hertog Jan Natuurzuiver Bier.
Ezeket egy kanadai átlagos világos sör követte a Moosehead sörfőzdéből, Saint John városából: Moosehead Lager. 1351-nek éppen megfelelt. Ők úgy hirdetik magukat, mint "Kanada legrégibb független sörfőzője".
2012. július 3.:
Az 1347. egy sokkal jobb eresztés, szintén a Lidlből: Grafenwalder Pils. Elvileg Frankfurtból származik, bár Unna neve alatt is megtalálható a különböző netes sörös oldalakon.
Az 1348. még mindig a Lidl terméséből való: Finkbräu Pils. Egy jó közepes átlagot hozó német pilzeni Oettingenből.
2012. július 2.:
Na, hogy ezt a fűnyíró sört minek vettem meg a Lidlben?! Még ebben a nagy melegben sem esett jól. 1346. a listámon. Ritterkönig Kőbányáról.