2012. december 31.:

Szilveszter Szabival, Szandival, a töpörtyűkkel – Borival és Lilivel - Gabikával és Csepivel! :-) Kaja, pia, zene, jó hangulat és egy kis kóstolgatás.

Az évzáró másnapján a Fogarasi Tesco üzletsorán sikerült három kézműves újdonságot becserkészni Gyula barátom útmutatása mellett. Az Er-Pé Sörfőzdében készültek, bár ezt a címkéken nem tűntették fel. Ezeket (is) csapra vertük az évbúcsúztatás alkalmával. Világos, vörös és fekete egymást követték, sajnos folyamatosan csökkenő minőséggel. Pusztai Világos, Vörös Rózsa és Betyár Fekete. Az első még jó ízű volt, a második elég középszerű, az utolsó kifejezetten vizes, íztelen, ráadásul fekete helyett inkább barna. Kár értük, többet vártam tőlük! Minden esetre ezek voltak az 1596; 1597; 1598-ak.

Éjfélkor a Hopfanatic kiváló 12,5 %-os, erős, édes belga sörök íz világát idéző sörpezsgőjével koccintottunk, ami "nemes egyszerűséggel" a Campanie Cervisia nevet kapta. Engem és Csepit meggyőzött a palackban, pezsgő élesztővel utóerjesztett finomság, a többieknek már túl különleges volt. Közeleg egy újabb jubileum, mert ez bizony már az 1599. volt! :-)   

 

2012. december 29.:

Felvirradt az évzáró napja, ami a szokásos érdekes múzeumlátogatás és a jó hangulatú sörözgetés mellett 4 újdonságot is hozott a listámra. A Néprajzi Múzeumban kezdtünk, majd kétórányi nézelődés után átrobogtunk Csepelre, az idén nyílt Rizmajer Sörházba. Eddig csak másoktól hallottam, hogy érdemes ide betérni, de most már én is szívesen viszem tovább a jó hírét! (Most éppen) 6 féle csapolt sör, finom sörkorcsolyák, hangulatos belső, különteremnek is használható pincehelység saját sörcsappal, biliárd és csocsó asztallal, kerthelység, megvásárolható relikviák, udvarias kiszolgálás várja a betérő szomjazókat. Mi kell még?! :-)

A 6 féle sörből a fesztiváloknak köszönhetően 5-öt már ismertem korábbról. Jó volt újra megízlelni őket! A hatodik pedig újdonság lett: Rizmajer Karácsonyi Sör. Ez egy különleges íz világú félbarna sör zabpehellyel, mézzel, fahéjjal és szegfűszeggel fűszerezve, majd ale élesztővel erjesztve. Ez az 1592.

Az 1593-at ismét Tóth Csabának köszönhetem! A nagykátai Bauer Sörfőzde 10%-os barna karácsonyi sörrel rukkolt elő nemes egyszerűséggel Karácsonyi Barna néven. Jól sikerült főzet!

Az 1594-et már a „hivatalos” program után, a Szt. István Bazilikánál lehorgonyzott Főzdebusz bőséges és változatos kínálatából választottam ki: Aranyhegyi Barna az óbudai Lehmann Sörfőzdéből. Szerintem korrekt kis söröcske.

A Főzdebusz emblematikus alakja, minden lelkes fesztiválozó sörissza plátói szerelme Zsófi, aki a mellett, hogy igény szerint bármilyen nyelven tud részletes és szakszerű felvilágosítást adni az általa árult sörökről még boszorkánykonyhát is üzemeltet, ezen a napon a Lehmann barnájából és a Kapucinus világosából alkotott meg egy igen finom, fűszeres forralt sört. Hivatalosan nem volt neve, de hívjuk, mondjuk Zsófi Álmának. Talán nem haragszik meg érte! 1595.

„Levezetésnek” jól esett egy kis Mr. Bazári és Ismerős Arcok koncert Arany Korsóval, Dreherrel és Heinekennel fűszerezve.   

 

2012. december 27.:

Az aldis kollekció utolsó darabja: Berg König Märzen. Ez megint lengyel változat. A „rendes” aldis sörök közül ez volt a legjobb. 1589.

Tóth Csaba barátomtól egy német lager: Apostel Bräu Mannheimből az Eichbaum Sörgyárból. A magyar tájékoztató szerint félbarna sör. A színe ezt egyáltalán nem tükrözte, egészen fakó világos volt, az íze viszont nagyjából megfelelt a típusmegjelölésnek. 1590.

A másik tescos üdvöske: Tuborg Beer Mix Grapefruit-Mint. Elég érdekes íz kombináció Szerbiából! 1591. Ez utóbbit már Szabiékkal együtt ittuk meg egy kis baráti pókerparti közben. :-)

 

2012. december 26.:

Egyre unalmasabb a Tesco sörválasztéka, de azért találtam két újdonságot köztük. Egyet ma meg is nyekkentetem: Union Alkoholmentes Szlovéniából, Ljubljanából. Egész iható. 1588.

 

2012. december 23.:

Berg König Premium szintén az Aldiból. A majdnem azonos nevű lengyel változat kicsit erősebb, 5,2-es verziója, ezúttal Ausztriából, Unterradlbergből. Sajnos ez sem jobb, mint a lengyel. 1587.

 

2012. december 22.:

Már napok óta nem kívánja a szervezetem a sört, pedig elvileg nem vagyok beteg. Ez valami elhúzódó világvége? Majd csak elmúlik! Azért bedobtam egy aldis osztrák „csodát” a bécsi Ottakringertől: Kühles Blondes Original Bier. 5%-os, ezért bíztam benne, nem kellett volna. 1586-nál járok. Igazából csak azért gurítottam le, mert akartam egy bejegyzést ehhez a naphoz is.

Ma van a születésnapom. Ez önmagában nem nagy szám, általában mindenkinek szokott lenni évente egyszer, viszont az, hogy rengetegen megemlékeztek rólam személyesen, telefonon, emilben, sms-ben, mms-ben az már említésre méltó! Én legalábbis szeretném ezúton is megköszönni mindenkinek a jókívánságokat! Szabinak és Szandrának pedig külön szeretném megköszönni a teli söröskorsó formájú tortát, amit saját kezükkel készítettek nekem tegnap! :-) Ráadásul még finom is volt! :-)

Régen teltek már ennyire pozitív hangulatban az évnek ezen napjai számomra! Köszönet érte mindenkinek! :-)

 

2012. december 21.:

Világvége alkalmából összejöttünk néhányan barátok, hogy együtt dögöljünk meg. Nem jött össze, de valami azért tényleg lehetett ebben a napban, mert egyetlen sör sem ízlett igazán. Újdonságot egyet kóstoltam, a békésszentandrásiak karácsonyi sörét, amit Mézes Ünnepi Sör-nek kereszteltek és a mézen kívül még vérnaranccsal és fahéjjal ízesítettek. Gyöngyösön a Sziesztában lehet kapni, több másik szentandrási kézműves sörrel együtt. Ez az 1585. a listámon.

 

2012. december 18.:

Az aldis pakk újabb két darabja került ma terítékre:

1583. Karlskrone Alkoholfrei és 1584. Karlskrone Radler. Mindkettő Unterradlberg „hírnevét öregbíti”. Az alkoholmentes meglepő módon az eddigi legfinomabb cucc, amit ebből a sörgyárból ittam. A citromos radler két dologban tér el a tegnap kóstolttól. Egyrészt, míg az 60/40 %-ban volt üdcsi és sör keveréke, ez 50/50 %-os, így magasabb is az alkohol tartalma, 2,5-ös, másrészt a tegnapiban legalább volt egy kevés rendes citromlé, ebbe viszont aromás, szénsavas lötyit tettek. Nem kell mondanom, melyik a jobb!

 

2012. december 17.:

Még pénteken, pesti bolyongásom közepette betévedtem egy Aldiba, életemben először. Sokkal rosszabb kínálatra számítottam. Hét sörüket is megvételre alkalmasnak ítéltem meg, így aztán cipekedhettem hazafelé rendesen! Csak két 3%-os és egy 4,2-es „sörüket” hagytam a polcon. Nem láttam értelmét a megvételüknek. Ma kettőt vertem csapra közülük:

1581. Berg König, a lengyel Van Pur sörgyár nem túl sokadik sörének, nagyon sokadik néven dobozba töltött változata. 4,9-es. „Meglepő módon” elég ismerős volt az íze. Iható, sör, de ennyi.

1582. Karlskrone Naturtrüber Radler, 2,2-es citromos radlerUnterradlbergből, Ausztriából. Ők is „híresek” az áruházláncok számára millió néven bepalackozott, eléggé kommersz itókáikról. Ez sem kivétel közülük.

 

2012. december 14.:

Ez a délután és este a sörkóstolás jegyében telt. A Főzdefeszt csapata téli sörpremiert tartott Pesten, a Tündérgyárban.

Mivel a bátyáméknak hála kora délután már felértem, első utam a Keletinél lévő Mister sörözőbe vezetett. Patyik Krisz barátom jelezte a napokban, hogy két új sörrel gazdagodott a kínálatuk:

1573. Mister Szűretlen Világos, 1574. Mister Barna. Előbbit kicsit fanyarnak éreztem, különösen az első és az utolsó kortyot. Viszont érdekes módon a közepe kifejezetten jól csúszott! Utóbbi nekem kicsit vékony volt. Hozzászoktam már az erősebb, testesebb barna sörökhöz, ez viszont átlagos alkohol tartalmú, nem túl markáns ízű ital. A szokás szerint kb. csak 4 dl-et sok habbal csapoló pultos srác elmondása szerint már nyár óta kaphatók az új sörök, szóval valószínűleg egész éves fogyasztásra szánták a barnát, azért lehet viszonylag visszafogott az íz világa.

Mivel még mindig sok időm volt átsétáltam a Cheersbe, ahol legurítottam egy kis Keserű Mézet, aztán innen már Tóth Csabával együtt indultunk a Tündérgyárba.

A 18 órai tervezett nyitáshoz képest elég hamar odaértünk szinte mindannyian a gyűjtő klubból, így a kicsit szűkre szabott hely és sörmennyiség ellenére is jutott mindkettőből számunkra elegendő. Sajnos nem egy időben indultak meg az alkalmilag felállított mobil sörcsapok, ezét nem sikerült tematikusan, átgondolt sörrendben megízlelni a csapra vert 6 féle remek nedűt, így 1-2 valószínűleg áldozatul is esett az előtte kóstolt markánsabb itókának, de hát örüljünk, hogy legalább lehetőség adódott egy ilyen különleges kóstolóra, aztán idővel majd kifinomultabbá válnak ezek a rendezvények!

A hat muskétás:

1575. a No Limit, a Hopfanatic, azaz Kis Tamás rozsnyói bérfőzésben készített tripla IPA-ja. Szenzációs sör! Nálam ez vitte el a pálmát a nap során.

1576. a Keserű Méz Winternacht, Sörapu téli estékre megálmodott fűszeres finomsága. Akit érdekel, a Folyékony Kenyéren részletesen olvashat róla.

1577. a Mi Újság Wágner Úr, a Hara Punk valószínűleg ismét győrzámolyi bérfőzésben készített borostyán színű ale-je. Ezzel kellett volna kezdeni a kóstolót, hogy az IPA-k markáns keserűsége ne befolyásolja az ízét, de sajnos ez technikai okokból nem sikerült, így egyelőre nehéz véleményt formálnom róla. Remélem, még lesz rá lehetőségem, hogy újra megkóstoljam!

1578. az Anonimus, Bors Laci legújabb finomsága Győrzámolyból. Szerintem még egy pici harmónia hiányzik az ízéből, de így is kifejezetten jól csúszott. Nem tehetek róla, imádom az IPA-kat! :-)

1579. a Diesel, az idén ősszel nyílt Legenda Sörfőzde „ivó IPA”-ja. Csak néhány kortyig jutottam belőle, mert már az energiám is fogyóban volt és az utolsó buszomat is el kellett érnem hazafelé, de így is megállapítható, hogy érdemes lesz ezt is újra megkóstolni, ha alkalom adódik rá.

1580. Hammurapi +21, egy szintén Sörapu által megálmodott félbarna hopláger. A Hammurapi család legifjabb és egyben legerősebb üdvöskéje. Erre se jutott már elegendő időm és energiám, de pár kortyból is leszűrhető volt, hogy újrakóstolás után kiált! :-)

 

2012. december 13.:

Stella Artois 5 %. Régebben 5,2-es volt. Kicsi különbség, de ha már a többi sörnél is követtem a változást, akkor ennek is a listámon van a helye. A régi verzió szerintem jobb volt, bár kétségtelenül igaz, nem mindegy, hogy van csapolva, illetve kitöltve. Mindegy! Jobb volt régen, több szót meg kár is vesztegetni rá! 1572.

 

2012. december 6.:

Szabiék végre sikeresen elköltöztek! :-) Ráadásul, amikor mentem segíteni nekik kaptam egy dobozzal az új Pécsi Radler Bronz-ból! :-) Meglepően sör ízű! 3,5%-os. Barna sör alapú, talán annak köszönhető, hogy sörre emlékeztet. A meggyes íz világ kellemes  benne a fahéj pedig szerencsére nem túltolakodó. Jól sikerült kombináció! Köszönöm szépen! :-) Ez az 1571.

 

2012. december 3.:

Nagyon izgalmas kóstolni való került ma terítékre!

Vasárnap volt egy hete, hogy barátaim, Bölöny Jóska és párja Erzsi hoztak nekem egy flaska kazincbarcikai HBH Csalán Sör-t. Előtte való nap volt egy remek sörvacsora a sörfőzde éttermében, amire én sajnos nem tudtam elmenni. Jóska volt olyan kedves és kérés nélkül is felajánlotta, hogy hoz nekem egy kis kóstolót! :-) Természetesen kapva kaptam az alkalmon! Mostanáig tartogattam ezt az igazi különlegességet, hátha össze tudok hozni egy közös kóstolót a gyöngyösi cimboráimmal, de be kellett látnom, mostanság nincs rá érkezésem, hogy „degusztációt” szervezzek, - ahogy Adrián barátom mondaná - tovább őrizgetni meg már nem mertem, mert félő volt, hogy ez a PET palackba csapolt, minden tartósítószert és –módszert nélkülöző itóka már nem bírja sokáig minőség romlás nélkül és nagy kár lett volna érte, ha tönkremegy!

Megmondom az őszintét, kicsit féltem is tőle! 1 liter spéci íz világú sör azért megfeküdheti az ember lelkivilágát! Eddig kétszer ittam csalán behatása alá került sört az évek folyamán. Mind a kettőt a prágai Pivovarsky Dum főzte. Az állandó kínálatuk része egy kifejezetten csalánból készítette sör, amit egyszer érdemes megkóstolni, de aki még egyszer önszántából iszik belőle, az vagy irgalmatlan nagy ínyenc, vagy csak szimplán mazochista. A másik egy „enyhébb”, csalános sör, amit anno még az első Főzdefesztre hoztak Pestre, ami sokkal ihatóbb, kifejezetten kellemes itóka volt.

Nem tudom, barcikai barátaink konzultáltak-e velük, mielőtt elkészítették volna saját főzetüket, minden esetre egy kifejezetten jó ízű folyékony kenyeret hoztak létre! Meglepő módon először az édes íz dominál az ember szájában. Után bújik elő mögüle a csalán hmmmmm, nem is tudom pontosan milyen íze. Bocsánat, de én kevés vagyok hozzá, hogy ezt egzakt módon meghatározzam! Minden esetre harmonikus, kifejezetten jól csúszó habos bambit sikerült megalkotniuk Lempochner Zsoltéknak, aminek illat és íz világa is összhangban van egymással. Még az elég magas, 7%-os alkohol tartalma sem tolakodott ki belőle!

A PET palacknak „hála” már erőteljesen fogyóban volt belőle a természetes úton beleerjedt szánsav, így azt hiszem jó döntés volt a mai csapra verése. Izgalmas darabbal gyarapodott a kóstoló listám! Az ilyen különlegességek miatt kezdtem anno jegyzetelni, miket is fogok megízlelni az évek során…! Ez az 1570.!

 

2012. december 1.:

Karksi Tume Eripruul. Észt barna sör. Nem jó. Csak 4%-os. Azt hittem, olyasmi lesz, mint a felvidéki gyenge barnák. Édes. Nem az. Egyáltalán nem édes, ami nem lenne baj, sőt, viszont más íze is kevés van, az is pocsék. Ki vesz ilyet önszántából másodszor is?! 1569.

 

2012. november 27.:

Makacs nátha mellé a hideg sör nem nagyon passzol! De jó az pince hőmérsékleten is! Mondjuk ez a gyakorlatban a konyha, de mindegy. Érdekes úton került hozzám az éppen terítéken lévő nedű. Elvileg még Mártonban szereztem és véletlenül a Szeged és Algyő felé tartó barátaim kocsijában maradt. Igaz, én annyi féle sört gyűjtöttem be a börzén, hogy konkrétan erre nem emlékeztem, de a srácok szerint nem az övék volt és Nagy Zoli barátom volt olyan kedves, hogy félretette nekem és elhozta a pesti börzére. Köszönöm szépen Zolcsi! :-)

Egy litván sörről van szó, Kalnapilis Dubble. A Kalnapilio-Tauro Grupé finomsága. Érdekes kóstoló volt! Bár „csak” 5,2-es, azaz egy normál prémium kategóriás világos lager sör, az íze inkább egy 6-os, 6,5-ös világos bak sörre emlékeztetett. Talán a magasabb hőmérséklet hozta ki belőle ezt az íz világot? Nem tudom! Ez az 1568. a listán.

 

2012. november 23.:

Két napja érkezett, de csak ma jutottam odáig, hogy elolvassam egy ismeretlen ismerős emiljét. Egy kedves hölgy, Siha Gabriella vette a fáradtságot és így ismeretlenül is megírta nekem, hogy az ő cégük forgalmazza a Barths 8,3-as sört, amit én eddig – igaz, nem túl nagy meggyőződéssel - a magyarok között tartottam számon. Valójában a szlovén Union Sörgyár terméke.

Ezúton is nagyon szépen köszönöm a segítséget! Módosítottam a listámon. :-)

Mai újdonságaink (így laza királyi többesben):

1565. Oettinger Hefeweissbier Naturtrüb, egy totál jellegtelen szűretlen világos búzasör az Oettinger cégcsoport gothai gyárából, Németországból a Spar közvetítésével.

1566. A vadi új szarvasi radler széria egy újabb darabja. Szarvasi Almás Sör. Ez is kifejezetten üdcsis jellegű. A gyári gyümölcsösökkel felveszi a versenyt, a többi kisüzemi kézművessel szerintem nem.

1567. Szarvasi Meggyes Sör. A sorozat utolsó darabja. Ettől vártam a legtöbbet, de sajnos csalódást okozott. Azt hittem, hogy azért érzem furcsának, mert közvetlenül az almás után ittam, ezért kiöblítettem a számat egy kis sajtnak álcázott gumi-trappistával. Hááát, egy hajszálnyit javult a helyzet, de így sem éreztem sok ízét és az sem volt túl jó.

Ez van! A mai kóstolgatás így sikeredett, de legalább már hétvége van! :-)

 

2012. november 21.:

Újra sörkóstolóra szántuk magunkat Csepi barátommal, ezúttal egy kis BL meccsnézéssel fűszerezve! Igaz, a megízlelt 8 féle sör közül csak kettő lett újdonság a listámra, azért tartalmas kóstolóra sikeredett ez is! :-) Az alábbiak kerültek terítékre:

A „régiségek”: Kissler Ősforrás Dombóvárról, Svijansky Rytíř és Klášter Premium Csehországból, Harnas és Živiec Porter Lengyelországból és sokunk nagy kedvence, a Szögedi Téli Boszorkány. Az első és utolsó 2-2 sört érdemes megkóstolni mindenképpen, a középső kettő felejthető volt.

A két „nyú”: Chodovar Prezident Premium a cseh Chodová Planából, egy nem pasztőrözött világos lager Ágh Imitől, a pesti börzén beszerezve. A kóstoló többi világos söréhez képest kicsit vékonykának tűnt, de azért nem volt rossz íze. 1563.

Szarvasi Citromos Sör, a már másodszor, ezúttal Szarvasi Atta Kft. néven újjászületett, egykori Semann, később Aranyszarvas sörfőzde terméke. Bölöny Jóska barátom fedezte fel és Szarka Gyula barátom hozott belőle nekem kóstolót. Remek koprodukció! Köszönet érte mindkettőjüknek! :-) Egyébként a többi ízesített kézműves sörtől eltérően ez inkább radler jellegű, azaz az üdítős jelleg dominál benne. Mondhatnám igazi csajszis sör! :-) Levezetésnek pont jó volt a markáns barnák után. 1564.

Egy képet ők is megérdemelnek:

 

2012. november 18.:

A tegnapi börze gazdag tombolájából sikerült két tételt is megnyernem. Ennek köszönhetően ma a balassagyarmati Széles és Széles Sörfőzde BrauBurg névre keresztelt világos söre került terítékre. Ez valószínűleg azonos a Jó Palóccal, de hát más piac, más megrendelő, más márkanév, egyszóval egye fene, legyen más sör! 1562-nél járok. Egyébként valószínűleg valamelyik tatabányai klubtársunk, Torda Tomi, vagy Patyik Krisz ajánlhatta fel a tombolába, mert feléjük lehet ezzel a márkanévvel találkozni. Köszönet nekik érte!

 

2012. november 17.:

Ismét remek börzén vagyunk túl! A Dreher Sörgyár, Kőbányán adott helyet, - most már mondhatni – szokás szerint a félévente megrendezésre kerülő nemzetközi gyűjtőtalálkozónknak. A helyben, ráadásul grátisz csapolt finom Dreher és Dreher Bak mellett sikerült két újdonságot is megkóstolnom még ott a helyszínen.

Mata Miki barátomnak köszönhetően meg van a 63. ország a kóstoló listámra! Egy cseresznyés alkoholmentes maláta ital Jordániából, Ammanból, Mood Cherry Flavor Malt néven. Igaz, kissé már lejárt a szavatossága (cirka 10 hónapja), de az ízének semmi baja nem volt. Kb. négyen, öten kóstoltuk meg és szerencsére egyikünk gyomrának sem ártott meg! :-) Tulajdonképpen a szokásos, vagy talán annál kicsit édesebb, eléggé szörpszerű üdítő ital íze volt. Ez az 1560.

Még egy igazi kuriózum került górcső alá ezek után. Zámbó Csaba (Jimmy) nagykanizsai gyűjtőbarátunk sajnos nem tudott eljönni a börzére, de Tóth Csabán keresztül küldött legelső saját készítésű sörének címkéjéből és magából a sörből is egy flaskával, amit Csaba volt olyan kedves és megosztott velünk. Köszönet érte mindkettőjüknek! Sajnos behűtve nem lett, így nehéz objektív véleményt alkotni róla, de első próbálkozásnak szerintem nem rossz! Jimmy Vajda Zoltán barátjával koprodukcióban készítette el ezt a koncentrátumból erjesztett világos sört, ami a Kanizsai Pils nevet kapta a keresztségben. 1561.

Nem vág teljesen a témába, de úgy érzem, mégis ide kívánkozik a börze után Gyuláéknál elfogyasztott fantasztikus kacsasült, amit Andi készített! Mennyei lakoma volt sült kacsa májjal és dinsztelt hagymás tört krumplival!

Meg sem érdemlem, hogy ennyire elkényeztessenek a barátaim! :-) Már csak a Fradinak kellett volna győznie, hogy kerek legyen a nap, de az most sajnos nem jött össze! Sebaj! A tovább jutást már régen kiharcolták a lányok a BL-ben! :-)

 

2012. november 15.:

Vilniaus Alus Tamsusis. Rossz ránézni a hűtőmre! Már porzik az ürességtől! Alig van benne olyan sör, ami újdonság lesz a listámra, sőt, sör is alig van már benne! Persze még jó, hogy nem a vesém porzik! Mondjuk, a kettő összefügg…! 1559. Litvániából.

 

2012. november 14.:

Bolognai előtt egy nem pasztőrözött világos: Vilkmerges Šviesusis Litvániából 1557. Bolognai után egy barna: Alivarija Porter Fehéroroszországból 1558.

Jól csúszott mindkettő!

 

2012. november 13.:

Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem el kell találni, éppen milyen sörre van az embernek hangulata, mert különben a legfinomabb sört is közepesnek érezhetjük. Nálam ez főleg a barnákra igaz. Na, ma eltaláltam, hogy barnás napot kell tartanom! :-)

Egyazon kaunasi sörgyár kétféle barna sörét ízleltem meg egymás után: Žaliakalnio Tamsusis Gyvas és Kauno Tamsusis. 1553-1554. Mindkettő 5 %-os, viszont az előbbi nem pasztőrözött. Jobb is volt, mint a második, bár az igazsághoz hozzá tartozik, hogy mindkettőnek lejárt már a szavatossága októberben. Nem tehetek róla, de nincs hozzá erőm, hogy lejárat szerint sorba rakjam a söreimet, amikor nagyobb pakkhoz jutok. Jobb szeretek csapongani az országok, stílusok, íz világok között kedvem szerint.

1555. Eljött az ideje a Soproni Démon Szilvának. Még mindig nem tudom megszokni, hogy a Heineken Hungária sör ízű gyümölcsösöket dobott piacra a sokféle radler után! Ez is kifejezetten kellemes itóka!

Jó érzés, ha az ember tudja, olvassák a bejegyzéseit a honlapján. Köszönöm minden barátomnak, aki ezt rendszeresen megteszi, ráadásul időnként szóvá is teszi! :-)

Ezúttal Tóth Csaba barátomtól érkezett a pozitív kritika mellett egy teljesen jogos észrevétel, amit nagyon szépen köszönök neki ezúton is! Egy tőle kapott nagykátai világost, a 4,8-as Narancsos Sör-t – így visszaemlékezve – még szeptember 1-én kóstoltuk meg néhányan Gyula barátunknál, mielőtt kinéztünk a 2. Budavári Sörfesztiválra. Hogy felejthettem le a listáról, nem értem?! Pedig még jó íze is volt! Így utólag 1556-ként kerül fel a nyilvántartásomba.

Annak idején, még vagy két és fél éve direkt hagytam ki egy „sört” a jegyzeteimből. Börzén szereztem, későn vettem észre, hogy csak egy „gazdaságos” lötyi, ráadásul az eredetét sem sikerült kiderítenem, így mérgemben lehagytam. Azért a történelmi hűség kedvéért lehet, hogy mégis fel fogom venni, feltéve, ha még valahol megtalálom a dobozát, bár ez egyáltalán nem valószínű.  

 

2012. november 9.:

A tegnapi sörkóstoló után gondoltam a változatosság kedvéért ma megkóstolok néhány sört.

1549. Memel-Bräu Utenából, Litvániából. A címke szerint különleges technológiával készült világos sör. Az minden esetre biztos, hogy kifejezetten finom, testes íze volt.

1550. Pasagele Pas Radvila Kaunasból, szintén Litvániából. Ez már inkább közepes, talán attól egy kicsit jobb világos.

1551. Karksi Hele Eripruul Karksiból, Észtországból. Ez is egy sima, nem túl nagy szám világos sör.

Ittam már ezeknél jóval jobb söröket is, de azt mindenképpen jó volt tapasztalni, hogy mindháromnak teljesen eltérő íze volt.

1552. Soproni Démon Meggy, a Heineken Hungária újdonsága. Meglepő módon nem radler, hanem egy 4%-os meggyes barna sör. Még lehetne finomítani rajta, de már így is meglepően kellemes íze van!

 

2012. november 8.:

Ez a nap a sörkóstoló napja! Sajnos Szabi és Fáczy nem tudott csatlakozni, így végül ketten maradtunk Csepivel. Csomagolásukat tekintve látványos anyagot sikerült összeválogatnunk, de sajnos ezúttal minőségét tekintve nem volt igazán kiemelkedő az anyag!

Még mielőtt Csepi megérkezett volna ebéd után legurítottam egy radlert, amit hazafelé jövet vettem a Sparban. Pittinger Grapefruit. Mint a Ratebeerről kiderült a szlovén Laško gyártja. Kategóriáján belül kifejezetten frankó kis itóka! 1539.

1540. a kóstoló első darabjaként egy örmény világos lager. Kilikia 11 Jerevánból. Egyikünk sem számított rá, de ez lett a kóstoló egyik legjobb söre.

1541. egy liechtensteini szörnyűség. Prinzen Bräu Monarch, egy kifejezetten kellemetlen ízű barna sör, a mini állam második sörfőzdéjéből, Balzersből.

1542. Ksiazece Zlote Pszeniczne Poznanból. Ennek a lengyel szűretlen búzának a kicsivel erősebb változatát már kóstoltam korábban. Az sokkal jobb volt. Ez sajnos túl vékonynak bizonyult.

1543. Kaltenberg Hefeweissbier, szűretlen búzasör német liszensz alapján bolgár kivitelben Veliko Trnovoból. Háááát, ezt még gyakorolniuk kell!

1544. Vilniaus Alus Kvietinis, szűretlen búza litván módra. Kicsit citromhéjasan, vagy talán grapefruitosan kesernyés íze volt. Nem túl kiemelkedő, de érdekes íz világú sör.

1545. Pszeniczniak a lengyel Brovar Ambertől. Ez is szűretlen búza volt a változatosság kedvéért, sajnos szintén nem túl érdemleges íz hatással.

1546. Saku Mödu, mézes világos sör Észtországból. A hazai kézműves mézes sörökkel ellentétben ez meglehetősen édes volt és sajnos alig volt benne szénsav. Mindezekkel együtt is elég jól csúszott.

1547. Gyvas Šviesusis, nem pasztőrözött világos Litvániából. Hmmm, ez is csak közepes minőségű volt.

1548. A Le Coq Strong Lager,  6,5-es világos bak sör Észtországból. Jó, jó, de nem elég jó!

Hááát, ahogy azt az elején is felvezettem, volt már jobb kóstolónk, de ez már csak ilyen dolog, ha az ember újdonságokat próbál megízlelni, benne van a pakliban, hogy időnként melléfog! :-(   :-)  

A szokásos piktúra a szortimentről:

 

 

2012. november 7.:

Egy újabb, igen jó darabbal gyarapodott ma az elég vékonyka orosz „gyűjteményem” kóstolás tekintetében. Egy kis prágai élelmiszer boltban vettem kiruccanásunk utolsó estéjén egy dombornyomott formaüvegbe rejtett, nem pasztőrözött habos bambit Szentpétervárról: Baltika Razlivnoje. 1538.

 

2012. november 6.:

„Jó” kontraszt a tegnapi angol 4 %-os remekmű után mára egy 4%-os magyar fűnyíró sör. Tiszai Világos. Természetesen a gyártó nem vállalja fel, hogy ő készítette, de erre (is) jó a gyűjtőszenvedély. Nem volt nehéz kideríteni, míg korábban Pécsett készült ezzel a névvel egy hasonlóan szörnyű ital, most éppen a Borsodi Sörgyár pancsolja. Csak azért lehet meginni, mert nincs semmi íze. Sajnos ez az 1535.

Azért ezt muszáj volt leöblíteni egy rendes sörrel! E nemes feladatra a mashami Theakston Old Peculier-t választottam Angliából. Ez egy íz gazdag öreg barna ale. Nem teljesen a kedvemre való, de a célnak tökéletesen megfelelt. 1536-nál járok. Ja! Ez is benne van az 500-as könyvben! Akinek megvan, részletesebben is olvashat róla…

Nem terveztem, de végül az adatok felöltéséhez bontottam még egy sört. Egy fehérorosz barnára esett a választásom. Alivarija Troickoje Temnoje a kisebbik minszki sörgyárból. Hááát, nem valami nagy szám! Sajnos ölég vékony az íze barna sör létére! 1537.

 

2012 november 5.:

Két angol finomságot sikerült ma kihámoznom a hűtőmből. Nem tudom miért, de az angolok előszeretettel készítenek minőségi, vagy annak szánt söröket viszonylag alacsony alkoholtartalommal. Nekem e miatt sokszor túl vékonynak tűnik az ízük. No, a burton on trenti Marston’s Double Drop-ról ez nem mondható el! Bár csak 4 % az alkohol tartalma, az íze mégis igen karakteres. Mondjuk, ebben igen nagy szerepe van a töménytelen mennyiségű komlónak, amit beletettek. A sok komló ellenére nem IPA stílusú, világos ale. Igen finom itóka markáns keserűsége ellenére, vagy talán éppen pont a miatt! Ez az 1533.

1534-nek a favershami Shepherd Neame 500-as könyvbe is befért söre, a Bishops Finger került terítékre. A Nagy Sörlexikon világos alenek írja, de szerintem inkább vöröses színűre sikeredett a Püspök Ujja. A címke szerint strong ale, ami számomra kicsit vicces egy 5,4-es sör esetében, de a lényeg, hogy ennek is egyedi, igen karakteres, szintén elég erősen komlózott íze van. Jó választás volt mindkettő! :-)   

 

2012. november 3.:

Ezúttal házi készítésű virslis és békönös papucs volt a menü Szabiéknál. Aki kihagyta, sajnálhatja! :-) Szandra nagymamákat „megszégyenítően” finomakat tud sütni! :-)

Világos Szögedi sörök mellett egy újdonságot kóstoltunk, a pilzeniek novinkáját, Gambrinus Limetka & Bezinka (1532.) Ez egy zöldcitromos, bodzás radler. Végre nem egy szokványos íz világ a radlerok palettáján, bár ugyanez elmondható volt a tegnapi banánosról is!

 

2012. november 2.:

Szandi és Szabi meghívására összeröffentünk néhányan egy kis házi kakaós csiga sütésre, némi sörözéssel kiegészítve. Csepivel, Gabikával és Gyurival no és persze a házigazdákkal közösen megkóstoltunk néhány érdekesebbnek ígérkező sört, amik többségét még Prágából hoztam.

Egyszer már ittam, de akkor nem vettem fel „újdonságnak” a listámra a bőcsi „csodát”, a Löwenbrau Lager 4,7%-osra csökkentett alkohol tartalmú változatát (1527.). Most újra megkínáltak vele. Lehet, hogy bennem van a hiba, de egész ihatónak tűnt, vagy csak nagyon szomjas voltam?! Minden esetre az utóbbi években tapasztalt nyomasztóan édes ízt most nem éreztem rajta egyáltalán.

Már jóval izgalmasabb újdonság, két (vad?)kenderes sör. The Cannabis Club Sud Németországból, a Klosterbrauerei Weissenohetól (1528.) és Cannabis Beer Csehországból, valószínűleg Vratislavice városából, bár ezt a gyártó a címkén nem vállalta fel, de az alapítás évéből és a címke formájából ítélve valószínűleg ők készítették. (1529.) Előbbi kender olajt, utóbbi kender virág kivonatot tartalmaz. Egyik sem valami nagy szám, bár kétségtelenül érdekes ízük volt!

Itt szeretném leszögezni, hogy ellene vagyok minden kábítószernek! Ezt a két sört teljesen legális körülmények között vásároltam, egyszerű kis prágai élelmiszer boltokban. Nem értek a témakörhöz, de vagy olyan kis mennyiségben tartalmaznak ezek az itókák kender származékot, hogy nincs érzékelhető tudatmódosító hatásuk, vagy a kender olyan részeit tartalmazzák, aminek nincs narkotikum tartalma.

Minden esetre meglepődve tapasztaltam a neten keresgélve, hogy egyre több sörfőzde készít világ szerte kenderes söröket!

Még egy cseh különlegesség: Absinth Beer (1530). Sajnos egyelőre nem sikerült kideríteni melyik sörgyárból. Nem túl kellemes itóka! A mentolos íz világ nem igazán passzol a sörhöz.

A nap utolsó újdonsága: Cab Banane + Weizen, azaz egy banános, búzasör alapú radler Németországból, Kreuztálból (1531.). Végre találtam egy olyan itókát, ami Szandinak is ízlett! :-)

 

 

Oldal: 2012. novemberi és decemberi kóstolások
Egy sörcikkgyűjtő oldala, egy sörimádó naplója - © 2008 - 2024 - robier.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat