Egy sörcikkgyűjtő oldala, egy sörimádó naplója

Sörkóstoló lista + talán idővel a gyűjteményeim és csere anyagaim fóruma is egyben... (Utolsó frissítés: 2024.02.14.) A lista aktuális állása: 9308 fajta sör 101 országból

2018. február 28.:

Csabival beszélgettünk a neten, közben frissítettem a listát. A sörös témákhoz kellett néhány sör…

5046. Reptilian. 4,6-os rozsos session IPA az Erjesztők Klubjától Székesfehérvárról. Kellemes kis darab!

5047. Pizza slice in the party district IPA. Parti or die főzet. Hát, részemről dáj! Biztos jó sör, de olyan a karaktere, amit az én gigám nem vett be.

5048. Grave-Digger’s. 6%-os kakaós stout. Egy újabb székesfehérvári sör. Ő tetszett. Fehérvár – BP 2:0.

5049. First Double IPA. Nem szívesen mondom, illetve írom, de nekem ez sem jött be. Biztos nem rossz sör, de én ezt sem tudtam meginni, pedig utálom a pazarlást!

 

2018. február 25.:

5044. Hangover Rasta. Évekkel ezelőtt 6,5-es sörként került a piacra ez a vörös IPA Armando Ochoa receptjeként, most 6%-os változatban kapható az ecseri Brandecker Sörfőzdében, ahol először is készült. Továbbra is kiváló sör!

5045. Brandecker Keserű Meggyes. Ez teljesen saját ecseri recept. Korábban 4,5-es volt, most 4%-os.  Egy kis meggymagos keserűséget leszámítva ez is kellemes sör, bár ebből az első verzió egy fokkal jobban ízlett, de az is lehet, hogy akkor éppen jobban passzolt a szám ízéhez, mint most. Minden esetre elég gyorsan lecsúszott belőle az 1 liter.

 

2018. február 24.:

5043. Sidecar. Év vége felé hirtelen felindulásból rendeltem pár külföldi sört is a Beerselection-ből a hazaiak mellett. Azok közül való ez az amcsi narancsos világos ale is a Sierra Nevadától. Mind a két fele össze lett rakva.

 

2018. február 23.:

5042. Let’s drink before we Drink! A Party or die gerillafőzete. Ehte hazai termék, ahogy a neve is árulkodik róla. Ja! Amúgy jó! IPA? Ha nem is  az, azért van benne komló szépen!

 

2018. február 22.:

5041. Volfas Engelman Delikatus. 0,25-ös egyedi üvegbe töltött, különlegesnek szánt litván sör. Még a világtaliról hoztam. Egy sima, világos láger, viszonylag karakteres íz világgal.

 

2018. február 16-19.:

Prága…Hányadszor is? Tizennegyedszer. Tavaly kimaradt, így idén nem halogattam sokáig! Itthonról sajnos senki sem tudott velem tartani, de Viktor barátommal ezt a közös szabad hétvégét tudtuk kitűzni, így én itthonról, ő Bajorországból indult el Prága felé. Kihasználva, hogy senkinek sem kell hozzám igazodnia kipróbáltam a repülést. A Ryanair indított pár hónapja fapados járatokat. Nagyon korán kimentem a reptérre, hogy fájdalommentesen veszítsem el a repülési szüzességemet, ami összejött, csak kicsit unalmasra sikeredett. Nem a repülés, a várakozás. A repülés nagyon jó volt! Kis szerencsével lovagias cselekedetemnek hála (egymás mellé engedtem egy pár két tagját) ablaknál ülhettem. Kiérve gyorsan a szállásra húztam, lecuccoltam, legurítottam egy 11-es Svijanyt dobozból, amit egy közeli boltban vettem, aztán, mivel első este még magamra voltam utalva, elindultam „szakmázni” a külvárosba! Egy röpke óra (gyalog és a 175-ös busszal) és máris a Hostivar Sörfőzdében találtam magam éhesen és szomjasan. Egy modern, új építésű, lapostetős épület várt a semmi közepén, hangulatos belsővel, (félig) tele vendégekkel. Kajának rántott sajtot választottam, ami nagyon karaj volt, sörökből pedig természetesen a teljes szortimentet végigkorsóztam:    

5011. Hostivar Světlá 11. Szűretlen, szinte tökéletes 4,7%-os világos láger egy pici komlós csavarral. Pillanatok alatt lecsúszott!

5012. Hostivar Polotmavá. 12-es félbarna láger. Kicsit lágyabb, édeskésebb az előzőnél, de ez is nagyon csúszós. A végére a komló is előmerészkedett belőle.

5013. Hostivar Světlá 13. „Odab…sztak ennek is!” volt az első gondolatom, a második meg az, hogy ezt mintha Csepi mondta volna. Malátásan testes, de tolja ám a komlót is, pilzenisen! Egy ilyen főzde kellene Gyöngyösre!

5014. Hostivar H-Ale. Egyre hidegebbek a sörök, talán azért, mert ezek már lassabban fogynak? Minden esetre ez is ku…va jó! Diszkréten édes malátássággal indul, aztán nagyon szépen tolja a komló keserűt. Egyre jobban tolja a keserűt! Kicsit már vad is a keserűje! Betapadós keserű, ami nem enged!  

5015. Hostivar Doppelbock. 17-es sötét duplabak. alkalmi főzet. Illatos, mint egy rózsa. Minden porcikájában mívesen megalkotott abszolút típus azonos söröcske!

Mivel erre az estére még egy főzde be volt tervezve, az idő szorításában gyorsan fizettem, vettem egy szép talpas poharat, majd kaptam egy nagyon kedves mosolyt a gazdag borravalóra az egyébként helyes és a cseh lányokra annyira nem jellemző – ennek megfelelően kellőképpen kihangsúlyozott - díjnyertes popsival megáldott pincérlánytól. 2 perc séta a buszmegálló, 10 perc múlva jön a 175-ös busz. De jött egy másik! Jó ez nekem? Jó biza! Felpattantam, néhány megálló után egy másikra átpattantam. Talán a 382-esre? Nem tudom! Több jó megoldás is volt! Minden esetre még kijjebb utaztam a város pereme felé, egészen a Pivovar Uhříněvesig. Itt rögtön a központban tettem le magam egy kicsike, magasított körasztalhoz és elkezdtem kikérni a söröket, természetesen nagyságrendben, bár már korsóról pohárra váltva.  

5016. Alois 11° Světly Ležák. Lojzi vagy nagyon letisztult, vagy szűrt volt, pilzenis keserűséggel. Elégedetten gurítottam le.

5017. Alois 13° Polotmavy Speciál. Itt is egy félbarna volt a második. Nem kiemelkedő, de semmi baja. Ha eddig a minőségig eljutnának a sörgyárak is, az maga lenne a mennyország!

5018. Alois 14° Svétly Ležák. „Amikor Bud Spencer nekikészül a bunyónak…”, valószínűleg úgy készültem neki ennek a sörnek. Legalábbis ezt írtam fel a jegyzeteimbe. Feltűrtem felsőm ujját, megigazítottam a szemüvegemet, aztán had szóljon! Kiváló volt! Klasszikus világos láger, ahogy kell!

5019. Blonde Golden Ale. 13-as újhullámos holmi. Elsőre a Yeast Side legutóbbi IPA-ja jutott róla az eszembe. Golden ale-nek erősnek tűnt, de a lényeg, hogy nagyon összerakták!

5020. Porter. Nemes egyszerűséggel „černé pivo” felirat társult hozzá az aktuális kínálatot hirdető táblán. Az íze alapján kávés porter, méghozzá a legjobb fajtából! Kóstolgatás közben felmértem a környezetet is. Elég komoly galéria tartozik az elsőre kicsinek látszó sörözőhöz. A konyha sajnos már zárva volt, mire odaértem, így arról nem tudok nyilatkozni. Csak háromszor kellett elmondania a pincérnek, mire megértettem! Jó kis hely ez is, vagy 1,5 órányi buszozásra a belvárostól! Poharat itt is sikerült vennem, így ez sem fog hiányozni a prágai sörfőzdés kollekciómból. Mire itt végeztem már éjfél közelében járt az idő. El kellett indulnom a szállás felé, hogy kint ne ragadjak a külvárosban. Sikeresen vissza is csalinkáztam, majd eltettem magam a holnapnak...

Szokás szerint másnap nyoma sem volt a másnaposságnak, annál inkább Viktor barátomnak! Mire összeszedtem magam már ő is megérkezett, lecuccolt és cseh sörre szomjazva toporgott az ajtóm előtt. Először a Medvidkuba ugrottunk be. Abban a percben nyitották ki, amikor odaértünk. Furcsa is volt a nagy csend, a sok üres asztal. Itt mindig nagy szokott lenni a nyüzsgés. Két éve már a nagy étteremben is lehetett csapolt helyben főzött söröket rendelni, így nyugodtan ültünk le odalent és kértünk egy kanyar Oldgottot. A pincér furcsán nézett ránk, majd kihozta palackozott formában. Úgy tűnik, újra csak az emeleten lévő sörfőzdében lehet a helyi söröket csapolva megkóstolni! Egy közepesen jó rántott sajt és egy Budvar guláš után így is tettünk! A két alap sörükön felül, találtunk egy alkalmi újdonságot is:   

5021. Valentinsky Ležák. Elvileg mézes, világos láger. A hétvége egyetlen söre, ami nem ízlett. Kifejezetten pocsék volt! Olyan nyálas, mint maga a Valentin nap!

Innen a Pivovar Boršovot céloztuk meg, ami pár saroknyira található, a Betlémská 5. szám alatt. A legújabb prágai sörfőzdék egyike. Semmi reklámanyaguk nem volt, sörökből is csak az alapokat főzték, egy világost, egy félbarnát és egy barnát alsó erjesztéssel. Utóbbit Viktor kóstolta. Mire én kikértem volna harmadiknak, pont elfogyott. (?!)

5022. Slavovar 12°. Egy letisztult, mérsékelten szűretlen egyszerű világos sör. Nem nagy kaland.

5023. Boršovské Polotmavé. Ugyanez mondható el a félbarnáról is.

Utunk aztán a Pivovar Lod’-ba vezetett, - egy kicsit hosszabb sétával - ami egy hajón található, ami a Štefánikův híd lábánál van lehorgonyozva. Olyan kihalt volt  a rakpart, még az is megfordult a fejünkben, hogy zárva lesz, de szerencsére nem, bár kétségtelen, hogy pangott az ürességtől, ami azért jelentősen megváltozott, mire ismét állomáshelyet váltottunk. 6 alapsörükből 5 volt kapható + egy extrém módon erős, 17% körüli alkoholtartalmú különlegesség, de végül csak 3-at kóstoltam meg a kínálatból egy pazar tatárbífsztek társaságában.    

5024. Legie. Sima, 10-es világos láger. Eléggé szűrtecske. Nagyon egyszerű sör.

5025. Republika. 12-es, kicsit már testesebb változat. Igazából ez sem volt meggyőző.

5026. Monarchie. 13-s barna. Ez már kicsit markánsabb volt, de ez sem hozta meg hozzá a kedvem, hogy végigkóstoljam a teljes szortimentet. Maga a hely nagyon frankó! Kicsit szürreális látvány a főzőház és a tartályok a hajó hasában, a kocsma részen, az oldtimer motorkerékpárról már nem is beszélve!

Innen a következő állomás a Sörmúzeum lett volna, de meglepődve tapasztaltuk, hogy az 1. számú bezárt, pontosabban valószínűleg elköltözött, mert jártunkban, keltünkben láttam egyet a Károly-híd „pesti” hídfőjének közelében. Az óvárosban óvatosan kell kocsmát választani, találomra nem célszerű beülni sehová, de szerencsére volt még egy tartalék hely a tarsolyomban, az u Supa, ami egy régi tradicionális prágai söröző, átalakítva látvány sörfőzdévé. Drága hely, de a hangulata miatt érdemes bevállalni! Egy-egy klasszikus világos és barna sörük van, meg időnként egy „speciál”. Utóbbival sajnos nem találkoztunk.   

5027. Sup Světly Ležák. Klasszikus, egyszerű cseh világos sör.

5028. Sup Tmavy Ležák. Ugyanaz barnában. Kicsit lehettek volna markánsabbak!

Az Óváros téren átsétálva, a 3 Rózsa felé menet belebotlottunk egy magát Kövér Macska Sörfőzdének nevező helybe. Dugig volt, főleg fiatalokkal, köztük egy – a téli hideg ellenére - magából kivetkőzött szöszi cicával. Az itallapnak nevezett fecniről kiderült, hogy a saját söreik valójában nem helyben, hanem a sokolovi Permon Sörfőzdében készülnek, bár a csoki pincérlány váltig állította, hogy ott, helyben főzik őket. Ez volt a legdrágább hely, ahol jártunk, 89,-Korona volt 3 deci sör, így egypoharas helynek minősítettük, bár végül némi külső hatásra megkóstoltam mind a két saját márkájukat.

5029. Original Fat Cat Ale. IPA-nak mondanám, bár nem volt kiírva. Permon + IPA = kiváló sör!

5030. Winter Ale. Szerencsére nem fűszeres, szintén IPA stílusú, jellegű söröcske. Csak enyhén tért el az íze az előzőtől.

Az első közös Aranytigrisezésünk Viktorral még a kétezres években nem sikerült túl jól, így ezt a klasszikus helyet most hanyagoltuk, inkább a vele majdnem szemben lévő 3 Rózsába mentünk. Egészen a legfelső emeletig kellett caplatnunk, hogy helyet találjunk. Viktor evett 3 csepp levest egy kisebb afrikai állam éves dzsídípíjéért a söre mellé, én beértem a két habos újdonsággal:

5031. Klášterní Speciál St. Jilji No.2. A kolostori sorozatuk 1. és 3. változatához már volt szerencsém, mind a kettő kiemelkedően jó volt. Ez azokhoz képest csak simán jó. Testes, belga stílusú barna sör.

5032. Brown Ale. Erről az jutott  kóstolás közben az eszembe, hogy: „Ok, ok, de azért nem egy Ravasz Hód!”

Ezt követően jobbnak láttuk visszatérni a szállásra. Pontosabban a szállással szemközti kocsmába. Kicsit átalakult. Kikerült rá egy Kozel embléma, józan volt a pultos srác, tömve volt a hely vendégekkel, éppen csak le tudtunk ülni, a hermelint kicsit túlspilázták, de még mindig csapolnak 10-es és 12-es Unetickét!

A harmadik nap mivel Viktor sajnos csak egy éjszakára tudott eljönni, érdekes hangulatúra sikeredett. Kocsival kimentünk egy Isten hasa előtti sörfőzdébe, a Pivovar na Lochkově-ba. Ez gyakorlatilag egy Prágához csatolt kisváros, vagy falu sörfőzdéje. Egy régi épület elé épített modern homlokzat várt minket. Elsőre túlfutottunk rajta. A belső stílusos, hangulatos, a „Tatarák” itt is finom, bár nem annyira jó, mint a hajón. 3 fajta sörrel vártak minket (is):   

5033. Lochovská Světly Ležák 11°. Letisztultan szűretlen, szépen összerakott világos láger.

5034. Lochovská Polotmavá. A szokásos félbarna folytatás. Tolta rendesen a karamell malátát! Frankó söröcske! Így van értelme a félbarna sörnek!

5035. Lochovská Černá Pšenice. Ezt talán egy kicsit túlvállalták. Koromfekete búzasör. Kicsit identitászavarosnak tűnt, de azért mindenképpen fogyasztható.

Akadt gyári csapolt alkoholmentes sörük is, szegény Viktor „örömére”.

Ezt követően Viktor még visszahozott a térképre, majd haza, illetve előtte bevásárolni indult. Ja kérem, aki kocsival jött, az tud hazavinni sört!

Elég lehangoló volt egyedül folytatni az utamat! Előzetesen próbáltam olyan programokat tervezni magamnak, amiket társasággal nem vállalnánk be. Valamennyire sikerült. A Staropramen Sörgyárnál szálltam ki a kocsiból. Bóklásztam a környékén egy kicsit, de végül egyedül nem volt kedvem beülni sehová egy sima Staro miatt. Elindultam hát a Malá Strana felé. Útközben találtam egy szimpi véndöglőt, ráadásul egy kis sörfőzde, a Pivovar Hostomice söreit csapolták… volna, ha nem lettek volna zárva! Szombat, vasárnap zárva. Ki érti ezt? No, mindegy! Battyogtam tovább. A Petřín toronyhoz vezető siklót céloztam meg, de olyan hosszú sor állt a pénztárnál, hogy inkább a hegymászás mellett döntöttem. Komoly küzdelem volt saját magammal, de végül felvonszoltam a kis habtestemet a körtefák között. Közben Gyula barátom és az ő korai prágai emlékei jutottak eszembe, amikor ezek árnyékában húzták meg magukat éjszakára, hogy maradjon elég pénzük sörözni. A toronyba való felmenetel egyébként már régóta tervbe volt véve! Mindig csak messziről láttam. Ráadásul kiderült, hogy van fent egy érmeprés gép is, így nem hagyhattam ki. Végre meglettek az első cseh préselt érméim! A toronytól a Szent Norbihoz vezetett utam. Gondoltam, biztos akad valami jó kis szezonális sörük a listámra. Nem okoztak csalódást!   

5036. Sv. Norbert Weizenbock Dunkel. Elsőre nem fogott meg ez a sötét búza bak. Túl hidegen szolgálták fel, én meg már eléggé ki voltam szomjazva a sok mászkálástól. Valószínűleg először le kellett volna gurítanom egy korsóval valamelyik alap sörükből, csak hát ölég drága hely…! Az utolsó kortyoknál kezdett kiteljesedni.

5037. Sv. Norbert Nakuřovany Porter.  Ha füstös sör, akkor Szabi! Helyett most én, egyedül ittam meg. Szabi, b…zd meg! Ez tolja rendesen a füstölt szalonnát!

Elvileg a Szt. Vitusban is kellene lennie egy érmeprésnek, vagy egy kész érmés gépnek, amire eddig soha se figyeltem fel, így kicsit közhelyesen folytattam utamat. Az Öki mellett csak elsétáltam, egyedül nem volt kedvem betérni, aztán a várnál meglepődve tapasztaltam, hogy már nem lehet csak úgy besétálni! Oldalkapun, fémdetektorok erdején át vezet a kijelölt út. Hiába! Sajnos ilyen világot élünk! Túljutva ezen a biztonsági akadályon szomorúan tapasztaltam, hogy a dóm ezen a napon korábban zárt és infóval sem tudott szolgálni senki az érmeprésről, így tovább indultam. A Vízilót is kihagytam, elkanyarodtam balra, az éppen felújítás alatt álló villamos vonal mentén. Séta, metró, vili, séta és máris az általam nem kedvelt u Flekuban találtam magam. A helyi katonás rendnek megfelelően az egyik pincér megmutatta, hova „szabad” leülnöm. Kértem egy korsó sört, meg egy csülköt. Elmajszoltam őket. Előbbi továbbra is jó, utóbbi nem nagy szám. „Megsértettem” a pincért azzal, hogy nem fogadtam el a „medicinát”. Így most már nyugodtan állíthatom a helyről, hogy nem csak lehúzós, de a konyhájuk se valami nagy szám! Tömegetetés, itatás, hülyítés! Ráadásul a budi elé kitett gépről is kiderült, hogy nem érmeprés, csak sima kész érme kiadó automata!

Innen a szállásra vezetett utam. Nem volt kedvem egyedül tovább bóklászni. Gondoltam, veszek 1-2 sört és valami rágcsát, aztán megnézem, mit ad a cseh TV, hátha bele tudok nézni a téli olimpiába, de végül a sörből ízesített ásványvíz lett, a tévézésből pedig az elmúlt három nap alatt begyűjtött emlékek átbogarászása és az utolsó nap megtervezése, ugyanis a TV-hez és a rácsatlakoztatott két dobozkához összesen 3 konnektor kellett volna, de csak kettő volt! Esetleg a fűtés rovására tévézhettem volna, kihúzva a mobil radiátort, de arra nem éreztem késztetést.

Az utolsó nap elég egyszerűre sikeredett. Először elsétáltam a Florenc autóbusz állomásra, ahol némi küzdelem árán préseltem 4 új kétoldalas érmét megduplázva cseh kollekciómat, majd kiutaztam a Libocky Pivovarhoz, ami egész véletlenül pont a reptéri busz vonalán helyezkedik el. Az étterem továbbra is hangulatos, de a régi, nagy kajáknak már nyoma sincs! Pedig milyen isteni volt anno Csepi sült oldalasa! Menü jellegű kis kaják közül lehetett választani. Elsőre itt is egy Tatarákot kértem, de itt olomouci holmit adtak, azaz jó érett sajtot bekeverve kétféle módon. Feszegette a határaimat, de meg kell mondanom, piszok jó volt mindkettő! Mivel máshová már nem volt kedvem menni, elég sokáig időztem itt, két kajálás is belefért a sörök között. Másodszorra hús nélküli marhahús levest kaptam galuskával és 1 db kiflivel. Nem értettem az összeállítás logikáját, de az íze remek volt! Aztán vacilláltam a rántott hús krumplisalival és citrommal, valamint a marhahús knédlivel és valami trutyival között. Mivel egész hétvégén nem ettem knédlis kaját, a mellett döntöttem. Hiba volt! A trutyi paradicsomszósz volt. Nagyszerűen volt ízesítve, csak éppen egyetlen porcikám se kívánta. Na, mindegy! A sörökben nem csalódtam és meglepően sok új lett közülük. Egy sima világossal, a 12-es Ctiraddal kezdtem, aztán jöttek az újdonságok:        

5038. Robert. Ha már rólam nevezték el ezt az IPA-t, gondoltam megkóstolom! Illatos, elég vadkeserű, de szerethető darab. Olyan, mint én vagyok?! :-D

5039. Šebestián 13°. Azonos néven, 11-es kiadásban szoktak főzni egy világos búzát. Ez most barna búza volt, sima füles korsóban tálalva. Általában jellemző a helyre, hogy kicsit leépült. Emblémás korsót még csak mutatóba se láttam. A régi, elegáns korsójukból sem volt senki előtt egyetlen darab sem. Alátét már nuku, illetve csak gyári volt igaz, azokból legalább vagy 3 újfajtát összeszedtem. Gondolom, csökkentették a járulékos költségeket. A sör egyébként finom volt. Érdekes, kicsit talán vaníliás karakter jellemezte a búza jelleg megtartása mellett.

5040. Černy Pátek. 13-as barna láger. Kicsit talán lehetett volna testesebb, de finom, egyáltalán nem édes sör. Nem a klasszikus csehszlovák vonulat képviselője. A túra utolsó söre.

Elfáradtam! Odakint is már ekkorra, és most az út megéneklése közben is. Hazafelé (is) korán kimentem a reptérre. Még nem ismertem a járást. Kivártam a soromat, aztán hazarepültem, BKV-ztam, buszoztam, hazasétáltam. Eseménytelen út volt, leszámítva, hogy a repcsin, az előttem lévő sorban egy jólöltözött arab fickó a telóján orvlövészesdit játszott. Távcsöves puskával lövöldözött a járókelőkre, a taxi sofőrre… Egyedi hangulatú, minden más eddigi prágai utamtól különböző kiruccanást tudhatok magam mögött. Nagy kár lett volna kihagyni, de azért hiányoztatok Barátaim!

 

2018. február 14.:

5006. Inside. A Yeast Side IPA-ja. Ez tetszett, kifejezetten tetszett!

5007. Bakancslista 25 AUO35. Róth Zoli legújabb egykomlós IPA-ja. Nagyon izgalmas az egyedisége. Az íze nem teljesen a kedvemre való, de mégis jó volt inni az eddig nem ismert, új, kicsit citrusos íz világ miatt.

5008. LD50 Series Amarillo 2016. A Balkezes komlótesztje, ha szabad így mondanom. Vázlat létére nem rossz!

5009. Winter Bríz. Fehér nyulas Balaton 17 amcsi stílusú S.M.A.S.H. IPA. Szerencsére a „winter” ellenére nem volt fűszeres.

5010. Drunken Sailor. A Crew Republic németországi sörfőzdéjének IPA-ja. Egyáltalán nem veri a hazaiakat.

 

2018. február 12.:

5003. First Chocolate Vanilla Imperial Stout. Húúú, gazdag, szinte harapható, csokis, vaníliás fekete söröcske. Nagyon karaj!

5004. Don’t Mess With The Zoltán. Kollab IPA, a Reketye és a szlovén Green Gold Brewing közös főzete. Nincs vele semmi baj, de nekem egy elég volt belőle. Karakteres sör és nem csak a komlózása, a malátázása miatt is.

5005. First Black IPA. Ez is teljesen rendben van. Ebből mondjuk, még lecsúszna egy.

 

2018. február 10.:

4998. Klassik German Pils. A fertőrákosi Krois világos söre. Engem a német hellesekre emlékeztetett. Ezt a típust nem nagyon csípem, bár már kezdek ráérezni a lényegére.

4999. First Irish Red Ale. Nevében a típusa. Nem rossz anyag.

5000. Ghost Dog. A Dimbo Lab szűretlen hidegkomlózott barna söre. Elsőre legalábbis ez látszik a címkén. Aztán kiderült, hogy teás. Eléggé füstös beütésű.

5001. Aviso. A Krois első piacra dobott söre most először kóstolva a saját sörfőzdéjükből. Hozta, amit vártam tőle.

5002. Peach Ale. Őszibarackos rozssör a Reketyétől. Vacsora után jól esett.

Ez most ilyen kis csendes jubilálás volt húsleves és vegyes pörkölt főzés közben. 

 

2018. február 5.:

Pécsi nap SteamCraft módra egy kis balassagyarmati kiegészítéssel:

4993. Utopia. Pilzeninek és egyben felsőerjesztésűnek van írva ez az egyébként kifejezetten jól sikerült szűretlen világos sör.

4994. CaliBEER. Cream ale. Lágyabb, mint az Utopia, jól csúszó világos sör ez is.

4995. Fat Hamster. Amerikai stílusú búza. Szépen harmonizál benne a búza jelleg és a bajornál hangsúlyosabb komlózás.

4996. Dark Steam. Amerikai stílusú stout. Ennek 5,9-es alkohol tartalma ellenére kicsit vékonyabb íze van, de a karaktere kellemes. Rég kóstoltam már ennyire kiegyensúlyozottan jó minőségű szortimentet egy sörfőzdétől. Kifejezetten felüdítő élmény volt!

4997. Mátra. Ez már balassagyarmati főzet. Szűretlen imperial pilsner a típus megjelölése. 8%-os. Elég domináns benne, kicsit ki is üt belőle az alkohol. 

 

2018. február 3.:

Egy kis lazulás Tápióbicskén. Az apropó Bogesz barátunk ritka látogatásainak egyike. A helyi erők, Laci és Tamás is csatlakoztak, végül Csaba bátyánk is befutott. Főztünk sört, sütöttünk pizzát és meglepően sokat nosztalgiáztunk. Talán öregszünk? Neeeeeem, az nem lehet! Csak sok közös jó emlékünk van! Tulajdonképpen sörözgetés közben tudatosodott bennem, hogy egyszerre ismertem meg Csabit és Bogeszt, az első, azóta már legendássá vált Pécsi Sörtúrán. Napropó sörözgetés! Persze megint egy halom különböző sör csúszott le a torkunkon, ami közül 13 új lett.

4980. Mariposa Kávés. Vagy Kávés Mariposa, vagy Mari kávésat púzott. A lényeg, hogy Csabi kávébabágyon érlelte stoutjának második főzetét. Baromi jól sikerült! A nap legjobb söre volt.

4981. Fall of Saguntum. Ölég vékonyan habzó, de frankón karakteres vöröske. Ez a főzet is Csabi tudását dicséri.

4982. Rudi. Férfitársaságban nem a legjobb sörnév, de mit tegyünk, ha Csabi így nevezte el legutóbbi karácsonyi sörét?! Én nem csípem a fűszeres söröket, de ez jó!

4983. Mana. Az Erjesztők Klubjának apját, pontosabban APA-ját Bogesz hozta Fehérvárról. Tartsa meg jó szokását!

4984. Gyertyános Pils Szűretlen. Ezt meg én dobtam be a közösbe. Egyik nap, meló után, söröspoharakra vadászva áthaladtunk Szenti kollégámmal Veresegyházon. Mivel útba esett a helyi sörözőjük feltankoltam. Arra nem is gondoltam, hogy ez a verziójuk még nincs a listámon, egyszerűen csak akartam venni egy jó kis ivósört.

4985. Feketeerdő. Gyümölcsös barna sör. Amerikai sour-nak volt írva ez a szintén Gyertyános főzet. Kicsit féltem tőle, de nem kellett volna. Csak a gyümölcsös fanyarkásság volt benne, ami szépen harmonizált a barna sörrel.

4986. Komlós Juci. Jászapáti APA Guri módra. Jó, hogy Nagykátán is van már sörkimérésük!

4987. Hatodik Kutyvasz. Gyulának hála volt szerencsénk újra végigkóstolni a Kutyvaszokat 2-től 5-ig, majd jött három új, ezzel a vörös ale-lel kezdve. Ahogy Adi írta róla korábban a paraméterei alapján, inkább imperial red ale. 8,5%-os a kicsike. Nekem túl édes és alkoholos is volt. Remélem, PZS-ék eltesznek belőle pár palackkal a kamra mélyére, mert szerintem pár hónap, esetleg 1 év múlva szerintem sokkal finomabb lesz!

4988. Hetedik Kutyvasz Csilis Butyka Beer. Paprikás barna ale. Jó, jó, de én továbbra sem szeretem a csípős söröket.

4989. Hetedik Kutyvasz Butyka Beer. Az előbbi sör alapja. Ez már közelebb áll hozzám, bár ez is baromi erős, 8%-os lett. Néha a kevesebb, több…

4990. Bakelit Dry Stout. Mecseknádasdi egri. Gyömbéres. Hááááááát, ……. megkóstoltuk.

4991. Bakelit Russian Imperial Stout. Ebbe több minden is került a hagyományos alapanyagokon kívül. Nem volt már erőm lejegyzetelni. Ez sem fogott meg. Mindkettőt füstösnek éreztem. Ezekre is illik szerintem, hogy a kevesebb több lett volna…

4992. Bakelit Happy Birthday. Horizontban főzött „Golem Repeta minőségben” készült APA. Ahogy Bogesz megjegyezte, „egy árnyalattal” jobb, amit a színe ékesen tanúsított.

A sörökről ennyit, a napról meg talán még annyit címszavakban, hogy vidra here és csontdarabok, éjszakai basztatás, (fontos benne az a „+ta”!) ráadásul, mint kiderült, ez az egész a Soros Terv része!

 

2018. február 2.:

4975. Dugges Shape Shifter. Svéd világos ale, ami a címke szerint a „jövő söre”. Megmondom az őszintét, rühellem az ilyen fellengzős hülyeségeket a címkéken, de azt el kell ismerni, hogy finom sör. Elég kacifántos íze van, elsőre kicsit kellemetlennek is tűnt, aztán megszoktam az egyedi íz világát és megkedveltem.

4976. Blind Prophet. Vak valami a székesfehérvári Erjesztők Klubjától. Azért sem keresem ki, hogy mi az prophet! (Hangzásra próféta és úgy talán még van is értelme a történetnek.) Nyugati parti IPA. Ez is kacifántos és ez is jó! Ez egy ilyen nap?

4977. My Dirty Beer Harassed Me Too. A Monyó új-angliai ihletésű IPA-ja. Fakó, mint a bóti zsír! Főleg a komlózásával foglalkoztak. Nem hiába!

4978. Horizont Pilot Series 4. „Cold brew coffee IPA”. Esküszöm, odatenném a nevéhez a kettős keresztet, de nem akarja a billentyűzetem! Úgy, ahogy a cseh söröknél az „y”-ra nem tudom az ékezetet rátenni. Egyébként kikérem magamnak ezt a sört! Hogy a francba lehet a KV-t összepárosítani az IPA-val? Ráadásul ennyire jól?! Elképesztően jó ez a sör!

4979. Freshside. Friss komlós IPA Jászapátiból, a Yeast Side-tól. „Sopánkodó júdás ízű, leültetett, üde tandemponcsó hangulat, komlorgazmus, megkönnyebbülsz, mint a kifizetett hitel után.” Mondja a címke. Bocsánat, de szerintem mélyen van benne egy kis íz hiba, savanyúság! Még így is fogyasztható és érezni, hogy jó a recept, de akkor is…    

 

2018. január 31.:

4974. Sapporo Premium. Japán sör, Kanadában főzve, Magyarországon forgalmazva, a Lidlben. Melóból hazajövet dobtuk be Szabival. Nem nagy szám, de megjött tőle a kedvünk a sörözéshez. Hááááát, jó pár órába telt, mire elmúlt…!

 

2018. január 29.:

4968. Apollo Program 03 Bundes IPA. Német komlós india pale ale. Meglepően markáns, már-már vadkeserű, tényleg IPA, a Rothbeertől.

4969. Bunny Hop. Ezúttal a Firstben készült Csupor Marciék zászlóssöre. Finom még mindig, de az első idők minőségét nem éri el. Egy időben az a hír járta, többet nem is lesz Bunny alapanyag problémák miatt. Talán ezért változott meg az íze?

4970. IpiAPAche. A most nyílt pécsi SteamCraft Sörfőzde APA-ja. Először az volt az érzésem, hogy nem is APA-s az alap íze, inkább altbierre emlékeztetett, de aztán végiggondolva lehet, hogy pont ez a sör az igazán APA-s, mert a legtöbb piacon lévő verzió annyira közel áll az IPA-khoz, hogy nehéz meghúzni köztük a határt, de ez egyedi, markáns, először malátás, aztán tolja a keserűt. Izgalmas, finom sör.

4971. Kormorán. A Balaton 17 Fehér Nyúlban főzött fekete IPA-ja. Nem rossz sör, de szerintem egyáltalán nem IPA-s. Mintha csak a saját próbálkozásunk lenne a témára!

4972. Blurry Face. A Mad Labor sorozatának egy újabb darabja. Meglepő módon a mindenféle kacifántos típusmegjelölés helyett csak annyi van ráírva, hogy „IPA”. Lágy, csúszós, igen jól sikerült darab.

4973. Molotov Lite. Az amerikai Evil Twin imperial IPA-ja. Inkább szaga van, mint illata, de az íze ütős. Összességében elég jó, de nem ért kétszer annyi pénzt, mint a hazai vetélytársai. 

 

2018. január 27.:

4966. Project Series – Jindilli. Makadámdiós stout. Izgalmas, karakteres fekete sör a Hopfanatictól.

4967. Angry Beast. Magam is meglepődtem rajta, de eddig még nem tettem fel a listára a Hopfanaticnak ezt a zászlós sörét, legalábbis saját főzdés főzetként még nem. Hogy a francba maradt le? Russian imperial stout. Ez jó, még mindig jó!

 

2018. január 26.:

4964. Kálvin. Hopláger.

4965. Luther. Düsseldorfi altbier.

Mind a kettő a Hedonban készült, a reformáció 500 éves évfordulójára főzették náluk. Kifejezetten finom sörök. Balogh Balázsnak és Mata Mikinek is jár érte a köszönet! 

 

2018. január 25.:

4962. Táltos. A zalaegerszegi Elf stoutja. Kezdésnek teljesen rendben van.

4963. T30. A Reczer Ser kávés milk stoutja először győrzámolyi, most HopTop főzetként kerül a listámra. Ez a verzió szerintem jobban sikerült.

 

2018. január 24.:

4961. 99 Hop Cones. Új angliai IPA. Ezt meg a Next Level főzdével együtt találták ki Nagytarcsán.  Ezt se rontották el!

 

2018. január 23.:

4960. Can on Ballz. Reketye – Dogma kollab. dobozos IPA. Biztos van benne valami csavar, de k…va kis betűkkel van ráírva a doboz címkéjére és most nincs kedvem kibogarászni. Finom.

 

2018. január 22.:

4956. Kőszegi Sör Brown. Egy belga dubbelt takar ez a név. Az egyik legújabb receptje a Kőszegi Sörnek. A Horizontban főzték és nevelgették hozzáértő kezek. Piszok jól sikerült! Simulékonyan édeskés, markáns, de könnyen (és gyorsan) csúszó söröcske.

4957. Kőszegi Sör Blonde. Ez pedig egy golden ale / belga blonde. Ennek is remek az íze! Nagyon gyorsan elpárolgott. Az árnyalat, amivel elmarad az előzőtől nem a színéből adódik, hanem abból, hogy kicsit vékonyka lett a szénsav tartalma.

4958. Fruitside. Szerettem volna jókat írni erről a sörről, mert mind a két jászapáti sörfőzdét nagyon csípem, úgy a söreiket, mint magukat a megteremtőiket. Ez a Yeast Side új sörsorának egyik darabja, egy grapefruitos IPA. A stílus jó lenne, csak sajnos a citrusos fanyarságon túl egy (szerintem) nem tervezett savanyúságot is éreztem benne, ami nekem nagyon bántó volt.

4959. Hipster Santa. A Mad Labor sorozatának milk stoutja. Ez előző sör savanyúsága után csak úgy simogatta a torkomat a tejcukros édeskésség. Nagyon finom sör, bár azért a markánssága miatt egyszerre egy üveggel bőven elég belőle. De hát ez a sör nem is arra teremett, hogy korsószám gurítsa le az ember! Vagy tévedek?

 

2018. január 20.:

4955. Black Milk. Örülök, hogy a Kolorban csapra került a hétvégén ez a milk stout a Brew Your Mind-tól! Egyrészt kiváló serital, másrészt így kicsit megemlékezhetek a hétvégéről. Két napra három születésnap jutott. Csabi barátom szombaton, Petya keresztfiam és Szabi barátom pedig vasárnap ünnepelte a jeles napot. Bár mindhármukat felköszöntöttem, sajnos csak egyikükkel sikerült alaposan megünnepelnünk a jeles napot, ráadásul vele sem a napján, hanem egy nappal korábban. Szent Arnold oltárán áldoztunk Szabival (és Gabival és Ricsivel és …) annak okán, hogy január 21-től ő is csatlakozott a 40-esek táborához. Isten éltessen sokáig mindhármatokat! Szabi, Isten hozott a klubban!

 

2018. január 19.:

4953. Huncutka. A zalaegerszegi Elf Sörfőzde witbierje. Tényleg huncut! Kis vadóc! Mint egy csinos, zabolátlan tini lány. Az érettség, a harmónia még hiányzik belőle, de már így is finom falat!

4954. Agrár X. Az Ugar Puszta Superheroes sorozatának legújabb tagja. Újdonsült barátunk elég keményre, kicsit durvára sikeredett. A pusztai élet már csak ilyen!

 

2018. január 18.:

4951. Noizy Shark. Duplán hidegkomlózott IPA. Megérte rászánni azt a rengeteg komlót! Piszok jól sikerült! Igazi aroma bomba!

4952. Black Unicorn. Ez Krois recept és már a saját, fertőrákosi sörfőzdéjükben készült. Dry stout. Kellemes, csúszós kis söröcske.

 

2018. január 17.:

4950. Manőver. A Balaton 17 Fehér Nyúlban főzött amerikai stílusú blonde ale-je. Hmmm. Ez így kicsit szürreálisan hangzik! Milyen lehet a nyúlban főtt sör? Ez mindenesetre kifejezetten jól sikerült. Lágy, zamatos, nem erős, de mégis van teste. Nagyon szép a komlózása is.

 

2018. január 16.:

4948. Weltenburger Kloster Barock Dunkel. Hát, ha a „barock” testeset akar jelenteni, akkor stimmt! Remek sötétség!

4949. Darkside. Összehasonlításnak egy magyar sötét láger Jászapátiból. Megállta a helyét.  

 

2018. január 15.:

4947. Westside. Amerikai stílusú pils, óder hopláger? A lényeg, hogy kifejezetten finom sör! Nagyon frankó a komlózása és az alapja is jól sikerült. Jászapáti Yeast Side főzet.

 

2018. január 14.:

4946. Augsburger Original. Szűretlen pincesör a Hasen-Bräutól. Tök király! Illetve tök nyúl!

 

2018. január 12.:

4945. Feldbrau. Szabi barátom hozatta Franciaországból ezt a 2,5 dekás kiszerelésű 4,2-es világos láger sört egy egész tálcával. Amolyan gazdaságos holmi. Egy flaska kb. 60 Ft-ra jött ki. Hozta, ami várható volt tőle. Nem egy kifinomult főzet finoman fogalmazva, de focizás közben, folyadékpótlásnak egy húzásra legurítva tök jó lehet. Már csak el kellene kezdenem focizni nekem is Szabiékkal! Hááááát, majd ha előtte 30 kilót fiatalodok…

 

2018. január 11.:

4943. Hacker Pschorr Hefe Weisse. Az egyik müncheni verzió a szűretlen világos búzasörre. Nem ez a legjobb, de nincs vele semmi baj. Soha rosszabbat! Viktor barátomtól egy igen szép sörpakkot kaptam a napokban. Ez az első újdonság közülük.

4944. Franziskaner Weissbier Royal. Ebből a 6%-os, különlegesnek szánt szűretlen búzasörből először egy limitált kiadású változatot kóstoltam még 2013. szeptemberében. (Persze azt is Viktortól kaptam!) Az remek volt. Ez az alap változat nálam elmarad a normál Franzi búzától és a Royal alkalmi változatától is.

 

2018. január 7.:

Hosszú idő után végre újra itthon járt Viktor barátom párjával, Orsival és a két kis trónörökössel, Kristóffal és Bencével! Nem sok időt tudtunk együtt tölteni, de aki a kicsit nem becsüli… Jó volt látni őket! Legurítottunk pár érdekesebb sört közösen:

4939. Aus Karu Tuleb. Kicsit olyan ez az észt márkanév, mint ha Anulu találta volna ki. Maga a sör egyébként egy kincs, ami van, illetve már csak volt. Egy fűszeres stout. Szerintem már legalább egy éves lehet, mert kari kiadás és tavasszal a Világtalin gyűjtöttem be. Mostanra szépen összeértek benne az ízek. Nem lógnak ki a fűszerek.

4940. Vörösöröm. Etyeki amcsi vörös IPA. Viktor kedvéért igyekeztem az IPA-kat kihagyni a szortimentből, de ez csak becsúszott. Egyébként kifejezetten finom sör, egyedi karakterrel. Kellett egy kis idő hozzá, hogy megszokjam, de utána már tetszett.

4941. Feketeserem. Szintén etyeki, imperial stout kakaóval és fahéjjal. A többieknek nem jött be, engem megvettek vele. Főleg a kakaóbabot éreztem rajta.

4942. Bagoly. Baltic porter a Balkezestől. Bár nincs ráírva, Miki barátomtól megtudtam, hogy a Fehér Nyúlban készült. Ez is izgalmas főzet. Minőségi kóstolót zártunk, leszámítva a már listázott Tolvajok Fejedelmét, bár hozzáteszem, az Viktornak és Orsinak is ízlett, furcsa mód, pont az íz hibája miatt. Na, erre varrjatok gombot!   

 

2018. január 6.:

Lazultunk kicsit a Kolorban… Szokásunkhoz híven kiittuk a Permon készletet. Elsődleges harcostársam Gabi volt, de idővel csatlakozott Csepi és Ricsi is. Petya és Szabi sajnos végül nem jöttek el! Viszont befutott a Bognár család és Csucsu bácsi, valamint a No ma’am klub oszlopos tagja. Két újdonság is akadt a palettán, szerencsére nem itták ki a szilveszteri vendégek teljesen a készletüket!

4937. Rye IPA. A Permon és a Beer Factory „cooperation beer”-je. 6,9-es rozsos IPA. Nagyszerű sör! A rozsos és az IPA-s jelleg is kellően markáns benne. Egyetlen hibája, hogy alig van benne szénsav, de ezzel együtt is kitűnő sör!

4938. Permon Fresh Hop Ale Cascade. Friss, leveles komlós APA. Remélem, ebből is sör sorozat fog készülni különböző komlókkal, mert igen ígéretes a téma! Bár a rozsos IPA-t még jobbnak éreztük, fordítva kóstolva őket lehet, hogy a maguk kategóriáján belül egyenrangúak lettek volna. Mi egyébként próbálkoztunk, csak ez utóbbi sört még be kellett hűteni…   

 

2018. január 5.:

Közös sörkóstoló Barkas úrral 61 km távolságból:

4934. Healing Totem. A most nyílt pesti Spirit Sörfőzde witbierje. Szépen hozza, amit kell. Csúszósra sikeredett!

4935. Apache Warrior. Éppen a napokban dobtam ki tinédzser korom egyik poszterét, egy Apache helikopterről. A véletlen hozta így. Egyedi karakterű sör. Kicsit meg is fogott. Ügyes főzet.

4936. Félegyházi Stout. Méghozzá zab stout. Nagyon szeretem ezt a típust (is). Kicsit későn kóstoltam már, de szerintem szép darab ez is.

 

2018. január 4.:

4932. Cluss Kellerpils Naturtrüb. 5%-os szűretlen pilzeni.

4933. Wulle Biere. 5%-os helles bier. Mind a kettő még az őszi német kiruccanás anyagából maradt. Egyik sem volt nagy szám. A Dinkelacker sörei, de eredetileg más főzdék márkái lehettek mind a ketten. Sajnos elhanyagolták őket. Uncsira sikeredtek.

 

2017. december 31.:

4931. Falco. 7%-os, dobozos IPA az Evil Twintől, az USA-ból. Nem nagy szám. Kicsit túlzottan citrusos.

 

2017. december 29.:

4928. Andante. Erdélyi Tamás barátomtól kaptam ezt a fóti világos láger söröcskét. Jó lett volna ez, csak mire megnyekkentettem, sajnos már megsavanyodott. Nem durván, de azért elég markánsan. „Minőségét megőrzi: 22.09.2018.”!!!

4929. Kecskeméti Winter Stout. Mindig gondban vagyok az ilyen évente csak egyszer főzött sörökkel, hogy felvegyem-e őket minden alkalommal a listámra. Hivatalosan nincs évjáratolva, viszont a címke szerint tavaly 7,5-es, idén pedig 8%-os, így ez most listára kerül. Egyébként most is finomra sikerült! Köszönöm Szentpéteri Gábor barátom!

4930. Eichbaum Schwarzbier. 4,9-es klasszikus német fekete sör. Ezért pedig Bajcsy Katinak és Halász Dénesnek jár a köszönet! Azaz a majdnem nagynéném „mostoha” unokatesómnak és fiának. Kedves tőlük, hogy gondoltak rám!

 

2017. december 26-27.:

27-én főztük le ebben a szezonban az első Két Tóth sört. Elméletileg egy altbier lesz belőle. Most először használtuk a dekokciós cefrézést, egy lépcsőben. Az alkalomhoz illően szép csapat jött össze, bár sajnos nem tudott mindenki eljönni, aki tervezte. Már 26-án elkezdtünk bemelegíteni, most először Erdélyi Tamás barátunkkal, Csabi és én, majd 27-én csatlakozott hozzánk Laci és Zoli. Csabi karácsonyi sörét pikkpakk lepalackoztuk, Laci remek sztrapacskát rittyentett, kinek, kinek a megfelelő túróval, Csabi anyukája megsütötte Tamás szombathelyi fagyasztott csirkéjét és végül, de majdnem utolsó sörben a sörfőzésnek is nekiduráltuk magunkat. Persze közben gazdagon kóstolgattunk! Kerek 50 fajta sör került terítékre, melyek közül 32 lett új. A már listázottak között is voltak érdekességek, például az utolsó üveg Pica Pica, amit végül csak nem sikerült Gyula barátunkkal együtt megkóstolni, 1 éves korára sokat veszített az eredetileg túltolt keserűségéből, kicsit visszanyerte a búzás jellegét és málnaszörp illatú lett, majd később az is megállapításra került, hogy: „Jobb a sör, mint a puliszka! És a pofán b…szásnál is jobb!” Bár Zoli hozzátette: „Attól függ…!” Először ide akartam írni Csabi első reakcióját, mikor megtudta, hogy Csepi mégsem jön, de nem bírta el a képernyő. A tábornok úr távolmaradása viszont sajnos igazolt volt! Remélem, mire ezek a sorok felkerülnek az oldalamra már meggyógyul(t)! Csaba bátyánk sem kap igazolatlant, ő új munkahelyen kezdett pont a főzés napján, de vele legalább hazafelé menet, a buszra várva véletlenül összefutottam 2-3 szó erejéig. A kóstolgatás eredménye:      

4896. Kettő. Az első sör, amit a székesfehérvári Erjesztők Klubja Sörfőzdéből kóstolhattam. Hidegkomlózott „farmhouse ale”, bármit is jelentsen ez. Búzamalátát, grapefruit héjat is tettek bele. Hasonlított egy witbier-re. Kellemes kezdés volt.

4897. Sümegi Chilis Vadláger. Erdélyi Tamás barátom hozta ezt a különleges kóstolnivalót. A sümegiek első próbálkozása a témában. Én nem szeretem a csípős söröket, de el kell ismernem, hogy ez nagyon el lett találva. Frankó, harmonikus sör.

Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy székely barátunk, PZS Korondon főzött első 5 sörét is megkóstolhattuk. Természetesen ezeket képtelen lennék betenni a románok közé, ezért a magyar listámon nyitok egy Székelyföld mappát, ahová a csíkieket is átrakom, aztán reméljük, hogy egyszer majd valóra válik az álom…! Bár nem közvetlenül egymás után kóstoltuk őket, most sorban következnek:

4898. Első Kutyvasz. Gyula és Andi barátaim itthonról is részt vettek a helyi erőkön kívül ennek az első, kísérleti főzetnek a megteremtésében. Nem tervezték meg különösebben a receptet, így nehéz a típusát behatárolni. „Belgásnak” mondta Gyula. Én borostyán ale-nek tituláltam egyelőre. Tulajdonképpen nem ez a lényeg, hanem az, hogy kifejezetten finomra sikerült!

4899. Második Kutyvasz. Ez hivatalosan pale ale. Ezt és a következő hármat is egy alkalommal, igen jeles társaság főzte. A helyi erőkön és persze Gyuláékon kívül Adi, Simacsek-Kun Laci és Kelsch Robi is bábáskodtak a születésüknél. Nekem ez egyébként egy kicsit furmányosabb ízű volt, mint egy sima pale ale. Maláta hangsúlyosnak mondanám. Ez is korrekt darab.

4900. Harmadik Kutyvasz. IPA. PZS-nek, persze a támogató csapattal közösen, elsőre sikerült az, ami nekünk Csabival az Istennek, sem akar összejönni! Ízében és illatában is kellemesen IPA-s sört főztek a srácok!

4901. Negyedik Kutyvasz. Porter. Ez is egy jól sikerült sör. Eleinte nem éreztem a testét, a „sötétségét”, de az utolsó kortyra megjöttek ezek is.

4902. Ötödik Kutyvasz. Tripla belga. A 7,8-as alkohol tartalmával asszem, inkább dupla, nem? Mindegy! A belga vonalat mindenképpen szépen hozza. Összességében szerintem magasabb szinten indult PZS barátunk a házi sörfőzéssel, mint amilyen szortimenttel több hazai sörfőzde kezdett a közelmúltban (nevek nélkül). 

4903. Robust Porter. Ez már a Hübris 7%-os söre, szokás szerint a Guriban főzve. A Nitrogénnel csapolt változatát már a Belvárosi Sörfesztiválon kóstoltam, de az alap sör most került először terítékre. Finom, összetett, de valamiért a „robust”-ot nem éreztük benne. Többet, vagy talán inkább mást vártunk tőle, de nagyon jó kis söröcske.

4904. Beer Geek Mojito. A Mad mentás New England IPA-ja. Szépen, harmonikusan összerakott sör. Nem lóg ki belőle semmi, csak én nem szeretem a mentás söröket…

4905. Tigrincs. Kunca barátunk jól sikerült főzete. Pontosan nem tudom, ő hova sorolta, én belga világosnak, talán dubbelnek mondanám.

4906. Pompeii. Másodszor került terítékre a Guri remek amerikai stílusú vörös ale-je. Az első kóstolás a címke szerint 5%-os volt, a mostani 6, mind a két alkalommal 13-as Ballinggal. Most is jó volt, de elsőre még jobban ízlett.

4907. Dingi 17. A Balaton 17 ezúttal fehér nyulas főzete. AIPA. Ez negatívan „hűha” volt. Boros, hőkezelt a szaga és az íze is.

4908. Herkules New Yorkban. Igen jelentős mennyiségű Herkules komlót tett Csabi barátom ebbe a sörébe, ennek ellenére olyan az íze, mint ha egy deka komló se lenne benne! Ezzel együtt az íze jó, csak meglepő! Úgy látszik, új sörtípust talált fel Csabi, a „hiába komlózott”-at.

4909. Agyon Komlózott 2017. Idei vadkomlóval küldte meg Csabi ezt a főzetet. Nem tett bele sokat, csak 1,5 kg-ot. Na, érződik is rajta! Még fiatal sör, de már most is ütős! Atomra tolja a keserűt, de a szerethető, sőt, az általam kifejezetten szeretett módon!

Ezek után jött 5 fajta tiszafüredi sör, a nem rég nyílt Sernevelde Kft-től, aminek elvileg nincs köze a hasonló nevű 2T Serneveldéhez:

4910. Füredi Meggyes. 3,5%-os meggyes világos láger sör. Megosztotta a csapatot. Volt, akinek bejött, volt, akinek nem. Én az utóbbiak közé tartoztam.

4911. Mosólé. Hát, annak azért nem mondanám ezt a 4,5%-os világos lágert, minden esetre nem nagy szám.

4912. Forte 44. Érdekes módon azonos alkohol tartalommal csináltak egy szerintük „prémium” világos lágert. Tényleg jobb, mint a Mosólé, de nem sokkal. Kicsit testesebbnek érződött.

4913. Füredi Vörös. 4,7%-os borostyán láger. Nagyjából a Forte színvonalán volt.

4914. Füredi Búza. Na, ennek nem biztos, hogy ez a hivatalos neve, mert címke nem volt rajta. Tamás szerint lecsókolbász szagú. Tényleg szaga volt, illat helyett, de az íze nem volt rossz. Nincs róla infóm, de én witbiernek mondanám.

A fentiek után három Thomas Menner sör jött. Szerintem új mind a három. Természetesen a Guriban készültek!

4915. Thomas Menner Hefeweizen. Szűretlen bajor stílusú búzasör. Kellemes.

4916. Thomas Menner Abbey Ale. Ez egy világos ale, amit én meglehetősen füstösnek éreztem. Ebből adódóan nem is jött be. Nem volt semmi baja, csak nem az én világom.

4917. Thomas Menner Doppelbock. Barna bak sör. Ez volt a legjobb a három közül, viszont nem tudom, miért doppelbock? 5,9%-os, az alkoholra még sima baknak is vékony, ha jól tudom. A lényeg, hogy jó kis cucc!

4918. Kollabrett Classic. Armando Moldovában főzött kollaborációs savanyított  feketeribizlis söre(?). Merlot hordóban érlelték, ha minden igaz. Nagyon nagy királyságként van a piacon, csak úgy, mint a legtöbb savanyított sör. Hát, ők tudják. Én kiöntöttem volna, de Csabi bevállalta az én részemet is, ami nem meglepő annak fényében, hogy ő csengette ki érte a sok ezer Forintot.

4919. Hoptimál. A Guri, hát, talán dupla IPA-ja. Jól sikerült főzet! Tamás hozta a Guri Serházból. 2 teljes literben tobzódhattunk.

4920. Liquid Rock. Anno az Utasellátó címkéjére volt ráírva, hogy „Budapest sörminőségben”. No, ez meg „Ogre minőségben” készült (elvileg). Meglepően édeskés volt, ami szerintem az Ogrére nem jellemző annyira. Minden esetre jó volt. Köszönöm szépen Zoli!

Zárásként sülysápi söröket gurítottunk le. Először 4 fajta Marosi Gábor félét, majd 3 3 Kisst:

4921. Black IPA. Édeskés, egyáltalán nem keserű, inkább porterre hajazó fekete sör. Kifejezetten finom, csak nem típus azonos.

4922. Karácsonyi Sör. 7,5%-os, vagy vékonyan, vagy egyáltalán nem fűszerezett ünnepi sör. Nekem bejött, pont azért, mert nem éreztem rajta fűszereket.

4923. Suttogó Búza. Ez koncentrátumból készült. Savanykás és konzerv ízű volt. Hidegkomlózva lett, de nem érződött rajta.

4924. Premium Pilsner. az utolsó M.G. Beer. Olyan illata (számomra szaga) volt, mint az én két saját vadkomlós sörömnek, amiket kifejezetten rühelltem. Ergo, ez sem jött be. Tamás szerint „hígító utóízű”.

4925. Wiener Advent IPA. Ennél a 3 Kiss sörnél is ugyanaz az illat jött elő, mint az előzőnél. Ízében kicsit kevésbé domináltak a számomra annyira kellemetlen, füves, zöldleveles jegyek. Zoli szerint „szappan szagú”.

4926. Liquid Gold. Másodszor kóstoltam ezt az interkontinentálisnak besorolt sört. A korábbi 6,2-es főzethez képest ez most 5,9-es. Házi főzetnél talán nem kellene ekkora különbséget figyelembe vennem, de ízében is nagyon jelentősen eltért az előző főzettől. Sajnos ezen is éreztem azt a személy szerint számomra kellemetlen, a saját két vadkomlós sörömre, a Galambra és a Sólyomra emlékeztető illatot és ízt, ami engem taszít. Ettől függetlenül ez nem rossz sör, csak valahogy létrejött benne egy olyan íz világ, ami nagyon távol áll tőlem. Furcsa, hogy közvetlenül egymás után 3 sörben is megjelent két, egymástól független sörfőző söreiben úgy, hogy nem csak én éreztem a hasonlóságot, hanem a többiek is! Lehet, nem is a vadkomló, hanem az élesztő alakította ki ezt a karaktert az én főzeteimben? Az elképzelhető, hogy mind a hárman ugyanabból az alomból való élesztővel dolgoztunk és az csavarta meg a söreinket?!

4927. Bakancslista Somcoe Clone. Róth Zoli egykomlós IPA-jának házi főzésű másolata. Kellemesre sikeredett. Én összehasonlítani nem tudnám őket, ahhoz már túl régen kóstoltam az alapot, de úgy tudom, jó eredményt ért el ez a sör az összevetés során.

Éééééés, már végére is értünk az újdonságoknak és régiségeknek! Remek összeröffenés volt! Minél több hasonlót kívánok mindenkinek!

 

2017. december 25.:

4893. First Belgian Witbier. Pösti 4,5%-os belga búza a First-től. Kellemes, de semmi extra. Egy kicsi test még elfért volna benne.

4894. Sao Paulo Ice Tea. Ez is egy witbier, a Mad-től, csak a tekervényes fajtából. 5%-os teás, lópikulás, (enyhén) savanyú. Passz! Nem hiszem, hogy direkt ilyenre akarták főzni.

4895. R.I.P. „Russian Industrial Paleale” a címke szerint. Vincze József Mihály – Industrial Brewery. A Legenda Centerben készült. 4,5%-os világos ale. Nem volt rossz.

 

2017. december 22.:

4892. Carlsberg Elephant. Német gyártású 7,5%-os dán világos láger sör. Idén nem akartam kocsmatúrát tartani a születésnapomon, de végül meggyőztek a srácok, hogy kell az! Nálam volt a gyülekező, aztán a két dombi kocsma után teljesen más útvonalon indultunk el, mint tavaly, de még így a két év alatt sem sikerült végigérni a város véndöglátó helyein. Sebaj! Majd talán jövőre?! A lényeg, hogy a hangulat nagyon jó volt és a záróakkord, a céges évzáró is jól sikerült. Ezt a listázott sört indulás közben ittuk meg. Anno még Bad Rappenauból hoztam. Jó volt. 

 

2017. december 20.:

4889. Rothaus Weizen Zäpfle. Szűretlen német világos búzasör. Nem túl markáns, de kellemes. Soha rosszabbat! Kár, hogy 0,33-as volt! Indokolatlannak érzem.

4890. Nebuchadnezzar. Kimondhatatlan nevű imperial IPA. Omnipollo recept, de Belgiumban, a De Proef főzte. Ez is amolyan elszopogatós fajta, mint a tegnapi dupla fekete IPA volt, bár nem érte el annak a színvonalát. Azért nem panaszkodom!

Itt jött egy „Carters Root Beer” nevű csoda, amit még Bad Rappenauban vettem, ha minden igaz. Tartogattam egy ideje, mert gyanús volt, hogy valami kutyulmány, bár nem néztem meg alaposabban a dobozát. Azt hittem kitöltés közben és még az első korty után is, hogy egy dízelhez van „szerencsém”, méghozzá a legszarabb, mentás változatból, de aztán megnézve a dobozát sörnek nyomát sem találtam az összetételében. Szóval palira vettek! A sörök közé volt téve, rajta is van a „beer” felirat, de valójában csak egy üdcsi, ráadásul annak is kritikán aluli!

4891. Perla Porter Baltycki. Lengyel balti porter. Gondolom, még Mártonból hozhattam. A típus legjelesebb képviselőivel nem veheti fel a versenyt szerintem, egy nagyon enyhe, nem kívánt pörkölt malátás fanyarságot éreztem benne, de kifejezetten élvezhető, hogy ismételjem magam, amolyan elszopogatni való sör. Jólesett ebben a hideg időben, az otthon melegében, a lista frissítése közben.      

 

2017. december 19.:

4886. Gose ’n’ Roses! A gose sörtípus nekem bejövős, ha nincs túlspilázva, ráadásul csípom a Rothbeer  söröket. Odáig teljesen rendben van, hogy sós, korianderes búza, ittam már pár kiválót. Pl. a Hedon Infúzióját, vagy Adi barátom házi főzetét. Ez viszont keményvonalas, savanyított cucc. Hát, nálam a lefolyóban végezte. Ha tudom, hogy ezt a vonalat képviseli, meg se veszem! Nem az én világom.

4887. Hipster Ale. Az első söröm Connecticut államból, az Evil Twintől. Elég vadkeserű APA. Kicsit meg is torpantam tőle.

4888. Hell Dorado. Dupla fekete IPA a Mad-től. Na, ezt szépen, apránként szopogattam el. Kiváló főzet! Talán még nem is ittam eddig fekete ipából duplát, vagy csak nem volt emlékezetes? No, ez az!

 

2017. december 16.:

4885. Dudák Vánoční Speciál. A Délitől villanyossal két megállóra lévő Klostermann Sörözőben, csapolva kóstoltam ezt a cseh karácsonyi világos lágert. Újdonsült gyűjtőtársammal, Miklovicz Andrással ültünk be egy sörre az ő javaslatára, miután vettem tőle pár frankó söröspoharat és korsót, még a klubos évzárónk előtt. Ez utóbbi (is) egyébként remekül sikerült! Örülök, hogy két év után most végre újra az elejétől a végéig részt vettem rajta! Róna Gyuri és párja kedves vendéglátásával indult a program. A sörnyitó gyűjteménye pazar, a pácolt Hermelinjük is kiváló, s mint kiderült, közös kedvenc prágai kocsmánk a Víziló. A börzéken túl kellenek ezek a kis baráti összejövetelek, amikor kicsit jobban megismerhetjük egymást! A nap következő állomása a Guri söröző volt, ami a maga egyszerűségével és megfizethető árú, kiváló minőségű söreivel engem rögtön megfogott, ráadásul  a csapat is bővült néhány fővel, majd az Ogre Bácsiban folytattuk a „hivatalos” programot szintén remek sörökkel és ismét megerősödött csapattal, nagyszerű hangulatban. A napot aztán egy közeli kocsmában, már „szabad programként”, asszem, egy Pilzenivel zártuk páran, egy számomra újdonsült ismerős, a „Kocsmaturista” jóvoltából. Nem kezdem el sorolni a neveket, kikkel lógtunk együtt a nap folyamán, nehogy kihagyjak valakit.  A lényeg, hogy jó pár kedves régi baráttal tölthettem együtt ezt a néhány órát és pár új baráti ismeretségre is szert tettem. Soha rosszabb napot, sőt!        

 

2017. december 15.:

4883. Egger Bockbier. Ricsi keresztfiamtól kaptam ezt az osztrák világos bak sört, ő pedig párja szüleitől. A színét csak az ízéből tippelem, mert dobozból ittuk meg Szabival, melóból hazajövet. Nem volt behűtve, de még így is kifejezetten jól csúszott mindkettőnknek.

4884. Bakancslista 24 Chinook. Kiváló darabja a sorozatnak!

 

2017. december 13.:

4879. Walpurgis Nacht. Ez a recept a Thibault Beers tulajdona. Először Ausztriában lett lefőzve, az nem sikerült túl jól. Ez most a Legenda Centerben született és nevelkedett. Sokkal jobbra sikeredett! Nincs ráírva, de az első főzet alapján egy füstös saison. Szerintem nem az. Inkább fűszeres félbarna sörnek mondanám.

4880. Palmbräu Unser Bestes. 5,3-as premium pils a címke szerint. Nem rossz, egyedi íz világú, de nem fogott meg.

4881. Schwaben Original Süffig Frisch. 5,1-es világos láger. Nem rossz, nem is egyedi és ez sem fogott meg.

4882. Pöhjala North of Blend. Észt IPA. Ez sem volt rossz, de kicsit unalmasnak tűnt. Ma egy ilyen „nem rossz, de nem nagy szám” szortimentet sikerült összeválogatnom.

 

2017. december 11.:

Két Vonyarcvashegyhez kötődő sör, amik átmenetileg Pilisvörösváron készülnek. Balogh Balázs barátom szerezte be őket, csak akkor még egyikünk sem sejtette, hogy hetekkel később fogunk találkozni, mint ahogy terveztük. Mostanra megsavanyodott mindkettő. Azért a listámon nem kaptak rossz pontot, mert a savanyú íz mögött még fellelhető volt az eredeti kellemes karakter, főleg a világosnál. Ettől függetlenül sajnos a lefolyóban végezték. 

4874. Blonder Világos.

4875. Blonder Barna.

Búfelejtőnek kellett pár jófajta söröcske. Lutri volt, de bejött. Tempest Br. Co. Skócia, Tweedbank:

4876. A Face With No Name. Talán borostyán ale, vagy ilyesmi. A lényeg, hogy piszok jó!

4877. Brave New World. IPA. Ez is jól sikerült, de nem dobtam el tőle az agyam.

4878. Red Eye Flight. Mocha porter. A kávés íz elég domináns benne, már, már elnyomva a sört, de így is finom cucc.

 

2017. december 10.:

4873. Fazzy Grapefruit. Újabb variáció egy nem túl izgalmas témára. Sokkal ihatóbb, mint egyik névrokona, amit korábban kóstoltam.

 

2017. december 9.:

4866. Argus Grapefruit. a Lidlben találtam, amikor a tegnap kóstolt pakkot kerestem. Kaja után jólesett.

4867. Cekker. Balatonszentgyörgyi meggyes. Sör is, meg gyümis is. Nincs vele semmi baj.

4868. 12. New England Milkshake IPA a Hopfanatictól. Hozta a stílust. Egy pici hiba mintha lett volna benne, de nem biztos.

4869. Mahna Mahna. New England Vanilla Milk IPA. A Monyó és a Kingpin kollab. söre. A két hasonló stílusú közül nálam egyértelműen ez győzött. Furcsa mód az eleje volt IPA-s és a vége vaníliás tejes.

4870. Pöhjala Must Kuld. Nem értettem, honnan jött, hogy pont Észtországból kell kézműves sört behozni, egészen addig, amíg ebbe a porterbe bele nem kóstoltam. Eszméletlen jó!

4871. Pöhjala Pime Öö. Ez az imperial stout is elképesztő volt. 13,6%-os. Nagyon összetett, krémes, simogató.

4872. Pöhjala Jouluöö. Csokis, vaníliás, hordóban érlelt imperial porter. Furcsa mód, csak 0,2%-al magasabb az alkohol tartalma, mint a „sima” porteré, ami 7,8-as volt. Ez is finom sör, de az előző kettő nagyon magasra tette a lécet.     

 

2017. december 8.:

A tegnap beszerzett lidis pakk ma gyorsan terítékre is került. Elvileg a balatonszentgyörgyi Sörművek három főzete kapható most akciós, 300,-Ft/0,33l áron. Jók voltak a kézis csajok sikeresen vett meccséhez a csehek ellen.

4863. Heuréka. 4,5%-os világos láger.

4864. Hazafi. 5,5%-os American pale ale.

4865. Harcos. 6%-os India(n) pale ale.

A láger mondjuk nekem nem jött be egyáltalán, de a másik kettővel megvettek! Ennyi pénzért hektószám lehetne inni őket!

Mindeközben Szombathelyen… Barátaim születésnapokat ünnepelnek. Kár, hogy nem tudok velük lenni! Isten éltesse és itassa az egész Csapatot sokáig!!! 

 

2017. december 7.:

Meló után Szabival benéztünk a Lidlbe az akciós magyar kézműves sörök miatt. Ha már így alakult, utána beültünk a Bellagioba 1-2 sörre. Két Bivaly után úgy éreztem, szükségem van egy új ízre, ezért megkóstoltam a Hoegaarden málnás változatát:

4862. Hoegaarden Rosée. Mivel az alap witbiert nagyon szeretem, sokat vártam tőle. Elég nagy csalódás lett belőle! Gyümölcsösen fanyarkás búzasör helyett egy sziruposan édes, meglehetősen mű ízű divat szmötyit kaptam.

 

2017. december 6.:

4858. Mikkeller Mastodon Mother Puncher. 0,33-as, dobozos maracujás IPA. Borzalmas! Semmi IPA jelleg, és savanya is volt. Nem gyümölcsösen, hanem íz hibásan. Egyébként most először találkoztam olyan dobozos sörrel, aminek nem „festett” a doboza és nem is címkézett, hanem műanyag fólia van ráhúzva. Van rajta egy magyar nyelvű cetli: „Összetevők: maláta, komló, élesztő, víz”. Hol van kérem a gyümi? Másik: magyar cetlin „”Származási ország: Dánia”, a dobozon meg 4-szer van rajta, hogy Belgiumban készült a De Proef-nál. Azért kicsit oda kellene figyelni tisztelt BogiMedical Kft.!

4859. Stone IPA. Német kő, de igazából nem kő! Nem volt bejövős egyáltalán.

4860. Mikkeller Cascade IIPA. Egykomlós dán imperial IPA Belgiumból. Ez már azért egész jó volt, bár egyáltalán nem kiemelkedő.

4861. Guayabera Citra Pale Ale. Guayabera: „egy könnyű nyitott nyakú kubai vagy mexikói ing, két mellzsebbel és két zsebbel a csípő felett, jellemzően rövid ujjú és kopott.” Ami lényegesebb, a sör egy egykomlós világos ale. Az első söröm Florida államból, Tampából. Ittam már ennél sokkal jobbakat is! 

 

2017. december 5.:

Ma még (?) nem ittam új sört, hármat mégis listázni fogok. Az elmúlt napok kóstolásából valók, csak előbb nyomoznom kellett egy kicsit, valóban új sörök-e, vagy csak a nevük változott. Tudom, tudom, ha más név, akkor más sör, ezt a nézetet vallom elvileg, de azért, ha teljesen lecseréli egy sörfőzde a szortimentjének az elnevezését, azért nem annyira egyértelmű a dolog. A lényeg, hogy egyeztettem a Reketye srácokkal, így most már nekik köszönhetően nyugodtan veszem a listámra az alábbi söreiket. Egyébként nem feltétlenül a receptjük változott, inkább a technológia fejlődött. Új főzőház, új vízkezelő rendszer. Mondjuk, ha szigorúan nézzük, akkor a recept is más, ha más a víz. Na, nem ragozom tovább!

4855. Wheat Beer. 4,5%-os szűretlen búzasör. Bajor stílusú. Nem rossz, de még azért ezzel nem vagyok teljesen elégedett. Könnyen lecsúszik, de nem fog meg az íze.

4856. Dark Lager. Ez kiváló! Szűretlen sötét láger.

4857. Session Lager. Ez is meg vett az első korttyal! Szűretlen világos láger. Jó, hogy a láger típusban is tudnak maradandót, pontosabban inkább gyorsan fogyót alkotni, mert az a relatíve új főzdék közül keveseknek sikerült eddig!

 

2017. december 2.:

Bölöny Jóska barátom járt itt nálunk, Gyöngyösön. Régóta terveztük már, hogy egy napot elsörözgetünk. Most összejött egy rakoncátlan, tekergő táskának köszönhetően! A Kagylóban kezdtünk, majd a MealBoxban folytattuk, ahol kajáltunk is egy jót.

4851. Esthajnal ’17. Harmadik állomásunkon, a Sziesztában kóstoltuk az első újdonságot, a 2017-es szentandrási karácsonyi sört. Idén Earl Grey teás portert főztek bergamottal és naranccsal. Nagyon domináns benne a tea íz világa, eléggé el is nyomja a porter jelleget. Az első üveggel még nem nagyon tetszett, de később az este folyamán visszatértünk. Másodikra már jóval szimpatikusabb volt. Itt Petyával, Ricsivel, Danival és barátaikkal kétszer is összefutottunk, de éppen kereszteztük egymás útvonalát, így végül nem sokat lógtunk együtt az ifjúsággal.

4852. Permon Hopper Mosaic. A sokolovi egykomlós IPA sorozat egy újabb tagja. A többségükhöz hasonlóan ez is jól sikerült, bár különösebb extrát nem nyújtott. Másik három, már listázott Permonnal együtt a Kolorbárban kóstoltuk.

4853. Mahou Maestra. Csepivel és Szabival kiegészülve, miközben a Kolorból még visszaruccantunk a Sziesztába a hosszú úton kóstoltuk meg ezt a spanyol erős világos láger sört. Szabi kapta nem rég. Útravalónak hozott párat belőle. Köszönet érte! Szerintem egész jó volt, de Szabinak hála még van itthon is egy dobozzal. Azt majd nyugisabb körülmények között kóstolom meg.

4854. CREW Republic Roundhouse Kick. Ez lett a záró sör már itthon, nálam. Elég ütős befejezés volt. Meglepő módon ez a sörfőzde bajor földön van, Münchenben. A héten két pakkom is érkezett. Az egyik a Beerselectiontől, a másik a Csakajósörtől. Az egyikükből merítettük ezt a remek imperial stoutot.

Jó kis napot zártunk! Örülök, hogy végre összejött!

 

2017. december 1.:

4843. Murauer PB. Áfonyás radler Osztrákiából. Elég bizarr íze volt!

Aztán megjött Gabi barátom a már közel két hónapja nálam pihenő Szögedi sörpakkjáért. Jó ürügy volt ez egy kis kóstolgatásra. Persze jócskán akadtak újdonságok az anyagban!

4844. Kalamazoo Stout. USA, Michigan, Comstock, Bell’s. 6%-os édesgyökeres stout. Nagyon fasza volt! Testes, szinte harapható, karakteres, egyedi, de típus azonos.

4845. India Pale Ale 2. A Reketye egy újabb változata az IPA stílusra. Erősebb és szerintem jobb is a korábbinál.

4846. Oszkár. Nyár óta meg van a Sörművek alap szortimentjének címke szériája, de az APA-jukat csak most sikerült megkóstolni. Első kortyra furcsának tűnt, de aztán nagyon megtetszett! Ölég keményen keserű!

4847. MaDonna. Román belga búzasör. Valaki beleejtett és benne felejtett egy kiló citromot! Hát nem ez lesz Galac zászlós söre!

4848. Stone Cali-Belgique IPA. Német belga IPA. Érdekes karaktere volt. A belga stílust mondjuk hozza, az tény.

4849. Ambrosius. Erős világos német apátsági sör. 7,7-es. Nem a legszerencsésebb pillanatban kóstoltuk, de azért így se volt rossz. Olyan belgásan volt német.

4850. Dead Rabbit. A Monyó imperial IPA-ja. Nem lacafacáztak! 9,5%-osra főzték. Jó anyag, de a repülő nyulat nálam nem győzte le.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 327
Heti: 898
Havi: 3 135
Össz.: 542 195

Látogatottság növelés
Oldal: 2017. decemberi, 2018. januári, februári kóstolások
Egy sörcikkgyűjtő oldala, egy sörimádó naplója - © 2008 - 2024 - robier.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »